A hőség jelei az űrből - a hét műholdképe

Kontinensünk középső és délkeleti részén az elmúlt héten afrikai forróság uralkodott. A Nyugat-Európából érkező hideghullámok nem törték át a Szahara felől érkező meleg levegő Alpoktól Lengyelországig húzódó frontját, így Olaszországban, a Balkán-félszigeten és a Kárpát-medencében kivételes hőség uralkodott.

A valós színű kompozit műholdképeken, amelyek a földfelszínt olyan színekben mutatják, mint ahogy azt az emberi szem látná az űrből, a hőség közvetlenül nem látható, az okozott hatások egy része azonban igen. Ennek egyik elemét az aszály és a növényzet kiszáradása jelenti.

Tavaly ilyenkor Magyarországon...

A fenti képsorozat a Kárpát-medencét ábrázolja, fentől lefelé haladva július 16-án, 18-án és 20-án, tehát 2 napos időközökkel. A hétfőn, szerdán és pénteken készült műholdképek mindegyike helyi idő szerint délelőtt 11 és fél 12 között készült. Bár a képek színét a légkör és kisebb mértékben a műhold iránya is befolyásolja, annyi észrevehető a sorozaton, hogy térségünk mezőgazdasági területei e pár nap alatt is világosodtak, sárgultak, komoly aszályt sejtetve. Ezt támasztják alá a vegetációs indexek vizsgálatának általunk elvégzett eredményei is.

A nagy hőségben könnyen keletkeznek erdő- és bozóttüzek, kipattanásukhoz akár egy autóból kidobott cigarettacsikk is elegendő. Második képünkön a szintén felforrósodott Görögország középső és déli részét, Athén környékét mutatjuk be. A közvetlenül a főváros melletti nagy tüzet szerdára már eloltották, amikor nyugatabbra, a Peloponnészosz-félsziget északkeleti részén, Korinthosz városa közelében ismét felcsaptak a lángok. A MODIS-felvételek felbontásában az ilyen tüzek szürkés füstje látható, ebből következtethetünk a szél irányára és a lángok helyére is.

A Terra műhold MODIS-rendszerének felvételeit július 16-án, 18-án és 20-án rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán.

Timár Gábor - Kern Anikó (ELTE)