30 éves a budapesti planetárium

2007.08.18. 8:10

Kellemesen lágy zene szól, miközben az utolsó szöszmötölések is elhalnak a nézőtéren. Még egy perc és kezdődik az előadás. A terem lassan besötétedik, majd hirtelen színre lépnek a főszereplők: felragyognak a csillagok. Így megy ez előadásról-előadásra 1977. augusztus 17-e óta, vagyis immár kereken harminc éve a TIT Budapesti Planetáriumban.

Az égitestek szemléltetésére már réges-régen is készítettek egyszerű mechanikus bolygómodelleket (úgynevezett Orrery-szerkezeteket, lásd a képgalériában), ám az első modern, már valóban látványos megjelenítésre alkalmas műszert csak 1923-ban alkotta meg a jénai Zeiss Művek főmérnöke, Walter Bauesrfeld. A planetáriumok azóta is töretlen népszerűségnek örvendenek, az elmúlt 75 évben több mint 1500 épült belőlük szerte a világon, a legtöbb az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban.

Magyarországon Kulin György csillagász, az MCSE vezéralakja már az 1930-as évek végén javasolta egy planetárium-műszer beszerzését, amit nem sokkal később a Honvédelmi Minisztérium meg is rendelt. A készülék 1944-ben érkezett meg vasúton Budapestre, ám a bombázások és a háborús viszontagságok közepette végül nyoma veszett. Sorsáról nincs biztos információ, bár egyesek tudni vélték, hogy később Dél-Amerikában tűnt fel.

A kudarc után évtizedek teltek el eredmény nélkül, de erőfeszítés erőfeszítést követett, és 1969-ben a Tudományos Ismertterjesztő Társulat (TIT) állami támogatásból végre hozzájuthatott egy, a Zeiss Művek által gyártott nagyplanetáriumi-vetítőhöz. Hosszadalmas viták kezdődtek a gép számára alkalmas épület helyszínéről, így a készülék gondosan becsomagolva még majdnem egy évtizedig ládákban maradt.

A választás végül a Népligetre esett, ahol 1977-re felépült a körcsarnokkal övezett, 370 látogató befogadására alkalmas, 23 méter átmérőjű kupolaterem, a mellette lévő adminisztrációs épülettel és az egyéb kiszolgáló helyiségekkel egyetemben. Az első előadást augusztus 17-én szakembereknek tartották, a nagyközönség pedig augusztus 20-án láthatta az első csillagászati műsort.

Csillaggömbök, csillaglemezek

A budapesti planetárium műszere úgynevezett projekciós planetárium, becsületes nevén Zeiss Universal VI-os csillag- és bolygóvetítő rendszer. Bár az elmúlt évtizedekben mindig gondosan karbantartották és műszaki fejlesztéseket hajtottak végre rajta, a meglehetősen nagy igénybevétel miatt műszaki élettartamának végéhez közeledik. Ráadásul szinte múzeumi darabnak számít, hiszen a hasonló típusú gépeket már majdnem mindenütt a világon korszerűbbekre cserélték. Meghökkentő azonban az a tény, hogy egy ekkora méretű kupola bevetítésére alkalmas új, modern berendezés nem kevesebb mint egymilliárd forintba kerülne.

Forrás: [origo]
A planetárium Dr. Horváth András űrkutató-csillagász keze alatt élte virágkorát, aki negyed évszázadon át igazgatta az intézményt

A planetáriumgép csaknem 9000 csillagot vetít a pontosan félgömb alakú, fehérre festett kupolára. Erre a célra a főműszer két végén található csillaggömbök szolgálnak. Az égboltot képzeletben 32 mezőre osztották, és a különböző részek csillagtérképeit 10 cm átmérőjű csillaglemezekre kódolták. A 32 darab vékonyka rézlemezkén piciny furatok jelzik a csillagokat, a fényesebbeket nagyobb, a halványabbakat kisebb átmérőjűek. A csillaggömbök középpontjában található halogénizzók fénye rávetül a lemezekre, átvilágítja a lyukakat, majd egy optikai berendezés fénykörök formájában leképezi a kupolára a csillagokat. A többi égitest megjelenítését közel félszáz darab egyéb segédvetítő végzi. Külön vetítője van a Napnak, a Holdnak, a bolygóknak, a Tejútnak vagy például az üstökösöknek is. A bonyolult berendezést a terem hátulsó részén elhelyezett pultról irányítja a műsort vezető csillagász, illetve csillagász-ismeretterjesztő.

Ez az érdekes és leleményes technika azonban mára eléggé elavult, a korszerű planetárium-gépek nem egészen ezen az elven működnek. A csillagok megjelenítéséhez üvegszáloptikát használnak, és a műsorokat számítógép segítségével vezérlik.

Műsorok minden korosztálynak

A budapesti planetárium a hazai tudományos ismeretterjesztés egyik legnagyobb intézménye volt az elmúlt 30 évben. Közel négymillió látogató tekintette meg a folyamatosan megújuló, 40-50 perces csillagászati-űrkutatási műsorokat, melyek közül legnépszerűbbek a gyerekeknek szólók. A Nap családja című összeállításban Halász Judit hangján szólal meg a Napocska, és meseszerűen mutatja be "testvéreit" a csillagokat, "gyermekeit" a bolygókat és "unokáit" a holdakat. Az iskolásoknak készült Az élet bolygója: a Föld és A Földről a csillagokig műsorok mellett a nyári szünetben is látható az Utazzunk a Marsra!, illetve Leszállás a Marsra, melyekben olyan érdekesen dolgozták fel a "száraz" tananyagot, hogy a néző észre sem veszi, mennyi mindent tanult a látványos előadás alatt.

A planetárium azonban nem csak oktatási intézmény, és az érdeklődő felnőtteknek is igényes szórakozást nyújt. Kell-e tartanunk kozmikus katasztrófáktól? Milyen veszélyt jelent egy kisbolygó vagy üstökösmag becsapódása. Miért forró és fényes a Nap? Hogyan robbanhat fel egy csillag? Milyen csillagképeket lehet felfedezni az égen? Hol találjuk a csillagok között a Részeg asszonyt és merre száguldott Csaba királyfi? Csupa olyan kérdés, amelyekre a planetáriumban színes, izgalmas műsorok keretében tudományos választ kaphatunk.

Forrás: TIT Budapesti Planetárium

A kupolatermet impozáns márványfolyosó veszi körül, amelyben kiállítások kapnak helyet. A falakon csillagászati objektumokat ábrázoló nagyméretű fotók láthatók

LézerSzínház

A LézerSzínház alkotóközössége 1980-ban mutatkozott be a Planetáriumban, és ma is érdekes színfolt a budapesti kulturális palettán. Az előadások háttérében az Iparművészeti Főiskola, majd a Budapesti Műszaki Egyetem ifjúsági szervezete állt. Jelenleg ez Európa egyetlen állandó fényszínháza, ahol a zene, a képzőművészet és a lézer-fény találkozásából új technika és új előadói formanyelv született. A LézerSzínház 51 produkcióját napjainkig 6402 előadáson közel 742 000 vendég látta. 



A harmincadik évforduló alkalmából, augusztus 25-én 10-15 óráig nyílt napot tartanak, amelyen kb. harminc perces előadások keretében a látogatók megismerkedhetnek az intézmény történetével, technikai hátterével és műsorkínálatával.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK