Nyilvános előadások az ELTE 125 éves Őslénytani Tanszékén

Az őslénytannal foglalkozó hazai szakemberek túlnyomó többsége az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tette meg kezdő lépéseit választott szakmájában. Az őket kinevelő Őslénytani Tanszék szép jubileumhoz érkezett, hiszen története 1882-ig nyúlik vissza.

Az Őslénytani Tanszék egész napos tudományos előadóüléssel ünnepli fennállásának 125 éves évfordulóját. Szeptember 5-én (szerdán) 9 órától az ELTE TTK Déli Épületében (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C), a Mogyoródi József teremben kerül sor a 20 előadásból álló programra. A tanszék jelenlegi oktatói és munkatársai, valamint egykori hallgatói a hazai őslénytannak szinte a teljes palettáját bemutatják. Az érdeklődők számos új eredményt ismerhetnek meg a jól ismert ammoniteszekről, nummuliteszekről, Nopcsa báróról és a negyedidőszaki emlősökről éppúgy, mint a kevésbé közismert kagylósrákokról és pörgekarúakról. A programból természetesen nem maradhat ki az elmúlt időszak slágertémájának számító bükkábrányi mocsárciprusokkal kapcsolatos legújabb eredmények ismertetése sem.

Bár a tanszéken dolgozó oktatók alapvetően a geológus szakos hallgatók felkészítését végezték, emellett az egyéb földtudományi szakok hallgatói, valamint több ezer biológia és földrajz szakos hallgató is itt ismerkedett meg az őslénytan alapjaival. A mindig naprakész, a legújabb tudományos eredményeket is magukba foglaló előadások elméleti anyagát a gyönyörű példányokból álló, gazdag gyakorló gyűjtemény hozta testközelbe.

A tanszék oktatói élen jártak a tankönyvek írásában, amelyek nem csak az egyetemi hallgatók körében bizonyultak nagyon népszerűnek: Telegdi Roth K. (1954): Ősállattan; Bogsch L. (1968): Általános őslénytan; Géczy B. (1972): Ősnövénytan; Géczy B. (1984): Őslénytan; Galácz A. & Monostori M. (1992): Őslénytani Praktikum; Géczy B. (1993): Invertebrata és Vertebrata Palaeontológia; Kázmér M. (1995): Angol-magyar geológiai szótár. Szintén említésre méltóak a tudományos ismeretterjesztés terén megjelent munkák, melyek közül talán a Gondolat Kiadónál megjelent könyvek a legismertebbek: Géczy B. (1979): Az eltűnt élet nyomában; Galácz A. (1983): Élő kövületek.

Terepmunka - egy kép a magyar dinoszaurusz-kutató expedíció munkájából

Az oktatás mellett mindig kiemelkedő volt a tanszéken folyó tudományos kutatás. A teljesség igénye nélkül megemlíthető a tanszék első professzora, Hantken Miksa világhírű mikropaleontológiai tevékenysége. Tanítványa, Lőrenthey Imre a harmadidőszaki puhatestűek és tízlábú rákok területén végzett figyelemre méltó kutatómunkát. A múlt század közepén Telegdi Roth Károly és Bogsch László a harmadidőszaki puhatestűek vizsgálatában alkotott maradandó értékeket. Az 1960-as évektől kezdve, Géczy Barnabás iskolateremtő tevékenységének köszönhetően a földtörténeti középidő, azon belül is a jura időszak kutatása vált a tanszék fő profiljává. Tanítványai és követői ma is nemzetközileg elismert eredményeket mutatnak fel a jura ammoniteszek, brachiopodák, kagylók és mikrofosszíliák kutatása terén. Az utóbbi évtizedek mikropaleontológiai kutatásait főleg Monostori Miklós irányította. Szintén a tanszék hírnevét öregbíti az iharkúti dinoszaurusz lelőhely felfedezése, és az ott előkerült gazdag gerinces fauna jelenleg is folyó tudományos feldolgozása.