Jelentős döntések születtek az ózonréteg és a klíma védelmében

Szeptember 24-én az ENSZ 62. ülésszakának keretében rendezték meg minden idők legmagasabb szintű klímatalálkozóját. A megjelentek közös célul fogalmazták meg, hogy áttörést érjenek el a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának visszaszorításában. Korábban, a hétvégén szakértők által történelminek minősített megállapodás született a kanadai Montrealban rendezett ózonkonferencián az ózonréteget károsító anyagok kibocsátásának további korlátozásával kapcsolatban. A HCFC-k (hidrogénezett klór-fluoro-karbonok) kibocsátásának beszüntetése az ózonréteget védelme mellett hatásos lépés lehet a globális klímaváltozás ellen is.

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára A jövő a kezünkben van címmel hívott össze csúcstalálkozót 2007. szeptember 24-ére az éghajlatváltozás kihívásairól New Yorkba, az ENSZ-közgyűlés általános vitájához időzítve. A főtitkár megnyitójában hangsúlyozta: a nemzetközi egyeztetéseken áttörést kell elérni, hogy jelentősen csökkenteni lehessen a légköri felmelegedésért felelős gázok kibocsátását. A találkozón 154 ország képviseltette magát, csaknem 80 állam- és kormányfő jelent meg - ezzel a New York-i volt a legmagasabb szintű találkozó, amelyet valaha a klímaváltozás témájában rendeztek. George Bush amerikai elnök nem vett részt a megnyitón, ő a hét folyamán 16 meghívott ország képviselőjével tárgyal a klímaváltozásról Washingtonban. Magyarországot Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter képviselte - adta hírül az MTI.

Klímaváltozás: a többség azonnali cselekvést sürget

A Föld lakosságának csaknem kétharmada azonnali cselekvést sürget a klímaváltozás megfékezése érdekében - derül ki egy a BBC felkérésére készített közvélemény-kutatásból. A 21 országban megkérdezett összesen 22 ezer ember 65 százaléka szerint "haladéktalanul jelentős lépésekre van szükség". Spanyolországban a legmagasabb, 91 százalék az azonnali fellépést sürgetők aránya, a legalacsonyabb, 21 százalékos arányt pedig Indiában mérték. A felmelegedést okozó gázkibocsátásban első helyen álló Egyesült Államokban 59 százalék tartja szükségesnek a klímaváltozás megfékezését késedelem nélkül. Kínában - ahol ötnaponta épül fel egy újabb széntüzelésű erőmű - 70 százalék vélekedik így - írja az MTI.

A felmérésbe 14 országot vontak be a széndioxid-kibocsátásban élen járó 16-ból; utóbbiak képviselői egyébként Bush amerikai elnök meghívására a héten klímakonferencián vesznek részt Washingtonban. A Bush-kormány álláspontja szerint a technológiai fejlődésben rejlik a megoldás, ezért nem írta alá a gázkibocsátást korlátozásáról rendelkező Kiotói Jegyzőkönyvet, és továbbra is ellenez mindenfajta menetrendet és célkitűzést. A Kiotói Jegyzőkönyvben 141, köztük 38 fejlett ipari ország kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkenti az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó gázok, mindenekelőtt a szén-dioxid kibocsátását. Szakértők szerint azonban ez ma már nem elég a globális klímaváltozás megfékezéséhez.

A New York-i ülés mintegy előkészítette az év végére tervezett, az indonéziai Baliban tartandó ENSZ-klímakonferenciát, ahol a résztvevő feleknek meg kell határozniuk az elkövetkező időszak tárgyalási menetrendjét a kiotói egyezményt felváltó, új megállapodás tető alá hozásához. Az új nemzetközi egyezményt az ENSZ főtitkára elengedhetetlennek nevezte, s a világ legnagyobb környezetszennyező országait - köztük az Egyesült Államokat, Kínát és Indiát - egyformán csatlakozásra szólította fel.

Az ózonréteg további védelme a klímíváltozás ellen is hatékony lehet

Egy nappal a New Yorkban megrendezett konferencia előtt komoly vállalás fogalmazódott meg az ózonréteg védelmében: a kanadai Montrealban 191 ország környezetvédelmi minisztere, illetve magas rangú képviselője megegyezett abban, hogy a korábban előirányzottnál tíz évvel hamarabb mondanak le az "ózongyilkos" anyagokról: az iparosodott államok így már 2020-ig, a fejlődő országok pedig 2030-ig beszüntetik a hidrogénezett klór-fluoro-karbonok (HCFC-k) felhasználását - jelentette be az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) szóvivője. Az 1987-es Montreali Jegyzőkönyvben még 2030, illetve 2040 szerepelt határidőként.

Az 1987-es Montreali Jegyzőkönyv kimondta a klórt és fluort tartalmazó szénvegyületek használatának betiltását. Ezek a vegyületek a sztratoszférába jutva az ultraibolya sugarak hatására elbomlanak, így felszabadulnak belőlük az ózonrétegre veszélyes összetevők, amelyek gyorsítják az ózon bomlását. A gyártás leállításával megszűnt a direkt kibocsátás, és az 1990-es évek közepétől az ózonréteg lassú, de folyamatos regenerációját, a klór-fluoro-karbonok csökkenő koncentrációját figyelhetjük meg. A becslések szerint az évszázad közepére a felső légkörben az ózonréteg visszanyerheti a múlt század közepe előtti szintet, és ezzel párhuzamosan a sarkvidékek felett tapasztalható ózonlyuk is megszűnhet.

Kiotói Jegyzőkönyvben foglaltaknál

Soha nem volt ilyen kis kiterjedésű az Északi-sarkvidék jege

Mindez néhány héttel azután történt, hogy az amerikai Nemzeti Hó- és Jég Adatközpont (NSIDC) bejelentette: a mérések történetében, az 1970-es évek óta eddig soha nem látott méretűre zsugorodott az Északi-sarkvidék jege.

Az északi-sarkvidéki jégtakaró minden év márciusában indul olvadásnak, minimumát általában szeptember-októberben éri el. A világ hó- és jégállományának nyilvántartásával foglalkozó Colorado állambeli központ korábbi megfigyelései szerint a legnagyobb területet érintő olvadás 2005-ben történt - akkor 5,32 millió km²-esre zsugorodott a jéggel borított vízfelszín. Idén szeptember 16-án azonban megdőlt a rekord: csupán 4,14 millió km²-nyi jeget mértek. (A különbség Magyarország területének csaknem 13-szorosa.) A kutatók kiemelik, hogy még sohasem telt el ilyen kevés idő, és még soha nem volt ekkora az eltérés a jégtakaró kiterjedésében két rekordérték között.

Az Északi-sarkvidék jegének kiterjedése (rózsaszín vonallal az átlagos kiterjedés látható)
A jégtakaró nagysága 2007. szeptember 26-án	A jégtakaró nagysága 2005. szeptember 21-én

A jég visszahúzódásának egyik következményeként hajózhatóvá vált a Grönland és Kanada északi része közötti szigettengerben húzódó csatornalánc, az Északnyugati-átjáró. A folyamat egy másik, kevéssé látványos, ám annál fontosabb következménye, hogy az olvadással egyre csökken bolygónk "természetes légkondicionáló berendezésének" kapacitása. A ragyogó fehér jégpáncél ugyanis visszaveri a napsugarakat, a sötétebb víz viszont sokkal nagyobb mértékben elnyeli és tárolja a napsugarak által leadott hőt. Így egy öngyorsító folyamat alakul ki: a több elnyelt hő még nagyobb felmelegedést és további jégolvadást okoz.

A jégtakaró zsugorodása komoly hatással van a helyi élővilágra. Az Amerikai Geológiai Szolgálat (USGS) legújabb jelentésében tragikus képet fest az északi jégvilág jegesmedve populációjának állapotáról. A jelentés rámutat: élőhelyük zsugorodása miatt 50 éven belül a jegesmedvék kétharmada tűnhet el bolygónkról. A jegesmedvék táplálékszerzése a jéghez kötött, s a jégolvadás a legrosszabbkor, a bocsok táplálásának nyári időszakában köszönt be a medvék világában

Egyes klímaváltozási modellek szerint, ha a felmelegedés a jelen ütemben folytatódik, az első olyan nyár, amikor teljesen jégmentessé válik az Északi-sarkkör valamikor 2050 és 2100 között köszönt ránk, más modellek ezt a dátumot még korábbra teszik. Bár ezek között az előrejelzések között emberi léptékkel mérve igen nagynak tűnhet az eltérés, minden modell egyazon irányba, az időszakos jégmentesség irányába mutat. Ráadásul, a modellek általában túl "optimistának" bizonyulnak a bekövetkező változásokhoz képest - magyarázza Marika Holland, az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (Boulder, Colorado) kutatója.

Az idei drámai olvadásra három magyarázatot látnak a szakemberek. Egyfelől: az elmúlt nyarak során egyre melegedő hőmérsékletet mértek az óceáni vizekben. Ráadásul a nagynyomású légtömegek hosszabb időszakon át felhőtlenné tették az égboltot az Északi-sarkvidék felett, és a sarkkör oroszországi területein is az átlagosnál enyhébb volt a tavasz.