Lovász László matematikus kapta a Bolyai-díjat

Szeptember 30-án, vasárnap este immár negyedik alkalommal adták át a Magyarországon legrangosabb tudományos elismerésnek számító Bolyai-díjat. A budapesti Vígszínházban rendezett ünnepségen Dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke - egyben a Bolyai-díj 2007 Díjbizottságának elnöke - ezúttal Dr. Lovász László matematikusnak nyújtotta át a rangos elismerést, amely 50 ezer euró pénzjutalommal jár. Lovász László a díjátadó ünnepségen elmondta: a matematika nem lezárt, hanem folyamatosan változó, fejlődő, élő tudomány, amely minden területen befolyásolja az életünket.

A kétévente odaítélt kitüntetést olyan tudósok kapják, akik munkájukban nemzetközi mércével mérve is kimagasló teljesítményt értek el, fontosnak tartják a jövő kutatóinak képzését, és ahogy a köztársasági elnök ünnepi beszédében fogalmazott: "Nemcsak eredményeikkel, hanem életükkel is példaképül szolgálhatnak." Első alkalommal dr. Freund Tamás agykutató, 2002-ben dr. Roska Tamás informatikai kutató, 2004-ben pedig Bor Zsolt lézerfizikus részesült az elismerésben.

A Bolyai-díj odaítéléséről egy független bizottság dönt, melynek elnöke a mindenkori köztársasági elnök, tagjai pedig a magyar tudomány és közélet kiemelkedő személyiségei. A 14 tag közül hetet a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, hetet a díj alapítói delegálnak. Az idei díjbizottság egyik tagja, Pálfy Péter Pál (az MTA Rényi Matematikai Intézetének igazgatója) az [origo] Tudomány kérdésére elmondta, hogy bár a díjazott személyére több javaslat is érkezett, végül egyhangú döntés született, Lovász Lászlót minden bizottsági tag egyöntetűen elfogadta.

Lovász László világhírű matematikus, aki tanított a Yale Egyetemen, és dolgozott a Microsoft Kutatóintézetében is. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematika Intézetének igazgatója. A matematikán belül szakmai érdeklődése igen széles körű, de fő kutatási területe a diszkrét matematika és algoritmuselmélet. A tehetségét és zsenialitását bizonyító számtalan tudományos kitüntetés és díj felsorolása szinte lehetetlen, jelzésképpen önkényesen ragadnunk ki néhányat. Középiskolás korában háromszor nyert diákolimpiát a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium diákjaként. 31 évesen már tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, és 1999-ben megkapta a matematika Nobel-díjának számító Wolf-díjat is. Pályafutásában saját bevallása szerint mérföldkövet jelentettek tanárai, akik nélkül eredményeit, sikereit sosem érhette volna el. Jelenleg a nagyon nagy gráfok (mint például az internet gráf) tulajdonságait vizsgálja. Nagyon érdekes, hogy ilyen méretű gráfok esetén a matematika klasszikus kérdései lényegében értelmetlenek. Így már azt is alaposan meg kell fontolni, hogy szembekerülve egy problémával, mit és hogyan kérdez egy matematikus ahhoz, hogy végül megfelelő választ találjon.

Lovász László két dolgot talált fontosnak megemlíteni a díjátadó ünnepségen. Az egyik, hogy a tévhittel ellentétben a matematika nem lezárt, hanem folyamatosan változó, fejlődő, élő tudomány, amely minden területen befolyásolja az életünket. Az egzakt gondolkodás kialakításához pedig egyszerűen nélkülözhetetlen. A másik, amire felhívta a figyelmet, hogy a magyar tudomány jellege már legalább száz éve nem követő, provinciális, hanem nemzetközi színvonalú, és óriási felelősségünk van ennek megőrzésében.

A legfontosabb szakmai eredmények

Dr. Lovász László 1971-ben az ELTE TTK matematika szakán fejezte be tanulmányait, ekkor sikerült bebizonyítania Berge francia matematikus mintegy 20 éve nyitott perfekt gráf sejtését. 1978-ban Kneser egy régóta nyitott kombinatorikai problémáját oldotta meg egy új módszer segítségével, 1979-ben pedig Shannon Ötszög-problémáját. 6 éven keresztül tanított a világhírű Yale Egyeremen, majd 1999-től 2006-ig a Microsoft Kutatóintézetének kutatója volt. A Microsoft Kutatóintézetében feleségével létrehozott egy, hálózatokon való adattérítést segítő algoritmust, amelyet a Windows Server 2003-ba be is építettek. 2006 óta az ELTE TTK Matematika Intézetének igazgatója. 1979-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1985-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta.

Lovász László a tanáraitól kapott példának is köszönhetően mindig kiemelten fontosnak tartotta a tudás átadását, a jövő kutatóinak képzését. Diákjai közül már sokan igen komoly eredményeket értek el. Kérdésünkre, hogy nem tart-e a matematika iránti érdeklődés csökkenésétől, mint ahogy az más természettudományos pályákon, például a fizikában az elmúlt években tapasztalható, optimistán nyilatkozott. Bár a matematika eredményeinek bemutatása, népszerű ismeretterjesztése és az érdeklődés felkeltése rendkívül nehéz feladat, minden évben megvan az a 30-40 tehetséges diák, akikből sikeres kutató válhat - mondta.

Lovász László beír a Bolyai-vendégkönyvbe a Vígszínházban rendezett ünnepségen

Saját bevallása szerint Lovász László életét két dolog tölti ki: a hivatás és a család. Felesége, Vesztergombi Katalin, akivel még a gimnáziumban ismerkedtek meg, nemcsak tökéletes társa, hanem kollégája is. Négy gyermekük van, és két unokájukról a díjátadó ünnepségen büszkén beszélt. Ha eljönne az idő, amikor mindent elintézett és pihenhet, lekuporodna egy kényelmes fotelba, és valamilyen matematikai problémán töprengene.

A friss Bolyai-díjas kutató a sikerei titkát firtató kérdésekre, szerényen csak annyit mondott: "szerencsém volt".