Vágólapra másolva!
Új sorozatot indít az [origo] Tudomány rovata, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ásvány- és Kőzettárának közreműködésével. Minden hónapban bemutatunk néhány ásványt vagy ásványcsoportot az egyetem mintegy 1100 ásványfajt tartalmazó gyűjteményéből. Az Ásványtár műemlék jellegű bútorai között Dr. Weiszburg Tamás igazgatóval sétáltunk és beszélgettünk.
Vágólapra másolva!

Az Ásványtár történetéből

Az ásványtant oktató Természetrajzi Tanszéket 1774-ben alapították a Bölcsészeti Karon. Ez az önálló ásványgyűjtemény alapítási ideje is, hiszen a tanszék vezető professzora, Mathias Piller hatalmas gyűjteményével kezdte meg az oktatást. 1781-ben vásárolta meg az Országgyűlés az egyetem számára Mária Terézia legidősebb lánya, Mária Anna főhercegnő gyűjteményét. Ennek rendezésében és katalogizálásában a kor nagy polihisztora, Born Ignác, Mozart Varázsfuvolájának Sarastrója játszott jelentős szerepet.

Az 1780-90-es években királyi rendeletre Magyarország, Erdély és az osztrák örökös tartományok bányahivatalaitól érkező példányok is gyarapították a gyűjteményt, ami akkor már az Orvosi Kar kötelékében működött. 1811-ben József Nádor az egyetemnek adományozta elhunyt felesége, Alexandra Pavlovna (aki I. Pál orosz cár lánya volt) Oroszországból magával hozott gyűjteményét, az eredeti kézzel írt orosz nyelvű katalógusokkal együtt. Ekkorra a gyűjtemény Európa legnagyobb rendezett oktatási gyűjteményévé nőtte ki magát. A kezdeti gyors fejlődés után a reformkor csendesen telt.

A gyűjtemény új korszaka az 1850-es években kezdődött. A Bach-korszakban idehelyezett kiváló osztrák professzor, Karl F. Peters 1857-ben megvásárolta Fauser Antal óbudai gyógyszerész 3124 darabos magángyűjteményét, hogy abból és a régi példányokból a kutatás számára tematikus kollekciókat állítson össze. 1860-tól Szabó József ezen az úton haladva fejlesztette tovább a gyűjteményt, jelentős mértékben saját szerzeményeivel, illetve számos más tudós, egyetemista, magángyűjtő adományaival. A gyűjtemény értéket a mennyiségi gyarapodás mellett tudományos szempontú rendezettsége és a tudományos kutatásokban betöltött jelentős szerepe is emelte. Az 1885-ben (a mai Astoriánál) elkészült új természetrajz-épületben két nagy kiállítási termet, az Ásványtárat és a Kőzettárat rendezték be, mintegy 32 000 példány kiállítását téve lehetővé. 1984-ben a tanszék és a gyűjtemény vezetését Eötvös Loránd nevelője, a leghíresebb magyar leíró mineralógus, Krenner József vette át. Krenner a Nemzeti Múzeum igazgatójaként az egyetemivel szemben főként a múzeumi gyűjteményt fejlesztette.

Dr. Weiszburg Tamással, az Ásványtár igazgatójával a gyűjtemény történelmi szempontból legérdekesebb darabjairól beszélgettünk, így például egy különleges cinnabaritról, amelybe Pallasz Athéné alakját faragták bele. Ez manapság rongálásnak tűnhet, de a XVIII. században szokás volt ilyen alkotásokat létrehozni. Weiszburg Tamás elmondta, hogy a Magyarországon újonnan felfedezett vagy ritka ásványokat is viszonylag könnyedén be tudják szerezni, valamint azt is, hogy nekik, kutatóknak az ásványgyűjtők elárulják a nagyközönség számára ismeretlen lelőhelyeket. Arról is beszélgettünk, hogy manapság mi jelent kihívást egy ásványkutató számára, hiszen már nagyon jól ismerjük a kristályokat, ásványokat és kőzeteket. Megtudtuk, hogy talán a kutatás legfontosabb részét a geológiai folyamatok azonosítása teszi ki, melyekből az ásványokat mint anyagokat jobban megismerjük, és így jobban fel is tudjuk őket használni. A másik fontos terület pedig a környezetben lezajló folyamatok vizsgálata, melyeket az ásványok vizsgálatán keresztül közelítenek meg.

Az ásványtár történetéről és a minerológusok munkájáról többet is megtudhat az igazgatóval készült interjúnkból, amelyet itt hallgathat meg.



1952-ben, helyhiányra hivatkozva, az Ásványtárat és a Kőzettárat összevonták, az utóbbi kiállítótermét oktatási és kutatási helyiségekké alakították. Az átalakítás során a terem bútorzatának jelentős része elpusztult. Az összevont tár új arculatát Sztrókay Kálmán Imre (ásványtan) és Szádeczky-Kardoss Elemér (kőzettan, geokémia) alakították ki az ötvenes évek végére. Ebben az időben a gyűjteményt főleg terepről hazatért geológusok adományai gyarapították, de néhány híres magángyűjtemény is ide került. (Ezek közül a legjelentősebb Szrubián Dezső korábbi rendőrtiszt értékes és esztétikus példányokat tartalmazó kollekciója.)

Forrás: [origo]

A képen látható cinnabarit a szlovéniai Idrijából származik, szélessége 9 cm. A példányt, amelyen eredetileg Pallas Athéné pajzsára a Habsburg címert gravírozták, Mária Anna főhercegnő, Mária Terézia lánya kapta ajándékba, majd a hercegnő gyűjteményével került az ELTE Ásványtárába 1781-ben. Az 1848-49-es szabadságharcot követően valaki - hazafias érzelmektől vezérelve - kikaparta a címerből az osztrák kétfejű sast

Az 1980-as években indult meg a gyűjtemény újabb szisztematikus fejlesztése - különös tekintettel az oktatásban és a kutatásban hiányzó ásványfajok beszerzésére -, és ezzel párhuzamosan az egész gyűjtemény máig tartó modern leltározása.

A két terem egyike túlélte a XX. század zűrzavaros évtizedeit. Műemlékké nyilvánított XIX. századi bútorzata 2001-2002-ben, restaurálás után került a lágymányosi egyetemváros modern épületeinek egyikében számára korhűen kialakított boltíves történeti terembe.

Weiszburg Tamást arról is kérdeztük, hogy milyen más tudományterületekhez kapcsolódnak munkájukkal. A kutató elmondta, hogy a közelmúltban egy restaurátorral dolgoztak együtt, aki egy barokk legyező restaurálása közben csak úgy tudott kezelni néhány elszíneződést, hogy annak kémiai összetételét az Ásványtár munkatársai műszeres analitikai vizsgálatokkal meghatározták, és ez alapján ki tudta választani a legyező helyrehozásához szükséges vegyszert. Hallgassa meg az erről készült interjúnkat!



* * *

Az Ásvány-és Kőzettár elérhetőségei

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C (földszint) - az ELTE Lágymányosi campusának déli, a Lágymányosi híd felé eső épülete
Telefon: 1/381 22 08
nhm@ludens.elte.hu

Nyitva tartás:
Az egyetemi szorgalmi időszakban (szeptember-december, február-május) hétfő, szerda, péntek: 10-16.
Minden hónap utolsó vasárnapján: 10-16.
Más időpontokban is fogadnak csoportokat előzetes egyeztetéssel.

Belépők:
Teljes árú: 400 Ft
Kedvezményes (diák, nyugdíjas): 200 Ft
Családi jegy: 800 Ft
Csoportos jegy (minimum 10 fő): 2000 Ft
Díjtalan a belépés 6 éven alul és 65 év felett, mozgássérülteknek (+1 fő kísérőnek), valamint ELTE-s diákoknak és dolgozóknak

Tárvezetés (csak előre bejelentett csoportoknak, maximum 40 fő):
Magyarul: 1500 Ft
Angolul, németül: 3000 Ft

Fotó: Szabó Pál