Már mutatja magát Magyarország leghosszabb hídja

Nemrég elkészült a Szentendrei Duna-ágon átívelő szakasz északi pályája; az ártéri hidakon, illetve a szigeti hídon a felszerkezet 80%-a; már az utolsó harmadban járnak a Duna-főági hídszakasz szédítő magasságban dolgozó pilonépítői, és megindult a feszítőkábelek befűzése is. Ha jövő augusztusra elkészül, az M0 Északi Duna-híd a maga 1862 méteres hosszúságával Magyarország leghosszabb hídja lesz.

Legyezők a Dunán

"Egyik legnagyszerűbb időszakát éli most a magyar hídépítő szakma. Gondoljunk csak a Köröshegyi-völgyhídra, a Dunaújvárosi Duna-hídra, és persze beszélgetésünk mostani tárgyára, az M0-ás autóút Északi Duna-hídjára" - mondta az [origo]-nak Rapkay Kálmán okl. építőmérnök, a Hídépítő Zrt. Duna-hidak igazgatója, akit az új híd bemutatására kértünk.

A Megyeri névre keresztelt új átkelő valójában öt hídszakaszból áll, és ezen belül kilenc felszerkezetből. Négy hídszakasznál a két forgalmi irány külön-külön pályán halad. Utóbbi négy szakaszból három ártéri területen ível keresztül, és gazdasági megfontolásokból adódóan kisebb nyílásokkal, vasbetonból épül; egy pedig, ami a szentendrei Duna-ágon halad át, acélszerkezetű.

Nézzen látványterveket és képeket az épülő hídról!

Bár ezek megépítése is nagy műszaki felkészültséget kíván, a valóban ámulatba ejtő teljesítmény a ferdekábeles kialakítású Duna-főági szakasz lesz, ahol a funkcionális követelmények mellett fontos szerepet kapott az esztétika is. "A mérnöki munka lényege az örökös újítási szándék. A meglévő dolgok megtanulásából, alapos megismeréséből fejlődés még nincs, legfeljebb magabiztos tudás. Ahhoz, hogy új dolgok szülessenek, nélkülözhetetlen a kreativitás. Márpedig itt valódi újdonság van születőben, hiszen ferdekábeles híd eddig még nem épült hazánkban" - mondja Rapkay Kálmán.

A nagy fesztávolságok átívelésére alkalmas ferdekábeles hidak - melyek a II. világháború után a Rajna átkelőinek felújításánál terjedtek el - mára a leginkább használt hídtípussá váltak a világon. Karcsú megjelenésű, gazdaságos szerkezetek, ahol az útpályát nem alátámasztják, hanem acélkábelek segítségével magas pilonokra függesztik fel. A tervezésnél alapvető feladat a függesztőkábelek hosszirányú elosztása és a pilonok alaki megformálása; ekkor dől el az is, hogy a végeredmény szép lesz-e, vagy "csak érdekes" kinézetű. Az M0 Északi Duna-hídját két, A-betűt formázó pilon tartja majd, és a kábelek fejreállított legyezőként tárulnak szét a víz fölött.

Alapozás a folyóban száraz lábbal

Természetesen itt is minden az alapozással, a mederpillérek építésével kezdődött másfél évvel ezelőtt. Szerencsére a geológiai adottságok igen kedvezőek voltak, hiszen a mélyben kemény, nagy teherbírású agyagmárga található. A mederpillér építési munkáihoz "száraz" munkaterület szükséges a folyóban, amit a Hídépítő által a Hárosi Duna híd (Deák Ferec híd) építésekor kidolgozott úgynevezett vasbeton kéregelemes technológia segítségével tudtak biztosítani. Ez lényegesen egyszerűbb, takarékosabb módszer, mint a korábbi, amikor ideiglenes összekapcsolt acéllemezekkel védett munkaterületen kellett a műveletet elvégezni.

Először is gyártottak két, futballpálya alakú keretszerkezetet. Az egyiket, amelyben acélgyűrűk találhatók, egy bárkán odaúsztatták a leendő pillér helyére, majd úszódaru segítségével lehelyezték a kotrással előkészített mederfenékre. Olyan volt ez, akár egy sablon. Ekkor föléúszott a cölöpöző gép, és az acélgyűrűk kijelölte helyre lefúrta a cölöpöket. Miután ezzel elkészültek, centiméteres pontossággal ráhelyezték a második futballpálya alakú kéregelemet is, amit oldalról 6 méter magas acél őrfallal vettek körül, akár egy tortaformát. Alulról pedig víz alatti betonozással zárták le a munkaterületet. Ezután kiszivattyúzták a vizet, és a kész munkaterületen száraz lábbal kezdődhetett meg a pillérek betonozása. Ezeken a szilvamag alakú pilléreken végre megindulhatott az igazi attrakció, a pilonok építése.

Munka a tű hegyén

"Aki kijön a látogatóközpontunkba, vagy internetes oldalunkon ránéz webkameráink gyakran frissített felvételeire, láthatja az épülő pilonok egyre csak magasodó, nyúlánk vonalát. A webkamerás képen kis piros kereszt jelzi a végső magasságukat. Már nem sok hiányzik ennek eléréséhez, ha minden jól megy, decemberre elkészül az első pilon" - folytatja Rapkay Kálmán.

Izgalmas feladat a két kecses pilon megépítése. Míg a Köröshegyi-völgyhídnál T-betűket építettek sorban egymás után a mérnökök egyik hídfőtől a másikig, itt A-betűkre volt szükség. Ezek az A-betűt formázó pilonok tartják majd feszítőkábelek segítségével az 591 méter hosszú, az A-betű szárai között áthaladó útpályát.

Az A-betűk szárait, az egymásnak hajló, ferde vasbetonoszlopokat februárban kezdték el építeni, egymástól függetlenül. A feladat "mindössze" az volt, hogy a merészen égnek szökkenő karcsú szerkezetek pár hónap múlva egy előre meghatározott pontban, magasan a levegőben hajszálpontosan találkozzanak. Az állandó szél nehezíti, sőt időnként meg is akasztja a munkát, a pilonok pozícióit folyamatosan ellenőrizni kell, hogy egyeznek-e az előzetesen kidolgozott, precíz számításokkal.

Nemrég mind a két pilonnal elérték azt a magasságot, ahol az A-betű két szárát át lehetett kötni, de ha valaki megnézi a korábbi felvételeket, látható, hogy kezdetben messziről úgy néztek ki az épülő szerkezetek, mint a ferdén földbe szúrt gombostűk. Közelebbről megfigyelve azonban kitűnt, hogy a gombostűk feje valójában egy önkúszó állvány és zsalurendszer. Ebben folyik a pilonépítés. Ma, amikor a pilonok már közel 80 méter magasak, a szigorú munkavédelmi előírásokat betartva, másfél óra is eltelik, amíg reggelente a pilonépítők a földről a csúcsáig feljutnak az ideiglenes lifteken. A beton és a betonacél toronydaruk segítségével érkezik fel a többszintes zsalurendszerhez. Míg az ötszintes állványrendszer felső szintjein a vasbetonszerelést és a betonozást végzik, addig a legalsó részén az elkészült betonfelület tisztítása folyik. Amint egy-egy szint elkészül, a zsalurendszert a közbenső szinteken elhelyezett hidraulikus munkahengerek segítségével egy sínen haladva följebb mozgatják, így nincs szükség külön emelőszerkezetre sem. Érdemes egy pillantást vetni a betont szállító darukra is. Ilyen magas toronydaru talán még nem is épült Magyarországon. A pilonok mellett nádszálvékonynak tűnő szerkezet állékonyságát ideiglenes kitámasztásokkal biztosítják.

Ami még hátravan

Időközben a híd pályaszerkezetének építése is elkezdődött. "Eddig minden az ütemterv szerint halad. Még nem fejeződött be teljesen a pilonok építése, de már olyan magasak, hogy lehetőség nyílt az acélkábelek befűzésére, szerelésére, így ezt is megkezdtük" - mondta Rapkay Kálmán.

Az útpályát 12 méter hosszúságú, 150 tonnás egységekből állítják össze. A szabadszereléses technológiával készülő elemek uszályon érkeznek a helyszínre, és úszódaru emeli be őket a helyükre. Miután a soron következőt összeillesztették az előző elemmel, a megfelelően kialakított pontjába befűzik az acélkábel egyik végét, majd az acélkábel másik végét a pilon megfelelő részére horgonyozzák le. Végül az egészet nagy erővel megfeszítik. Ekkor jöhet a következő pályaelem és a következő acélkábel, míg mind az 51 elem és mind a 88 kábel a helyére nem kerül.

 

A híd részei

Bal parti ártéri híd, 170 m, négynyílású tolt vasbeton felszerkezet
Duna-főági híd, 591 m, háromnyílású ferdekábeles acél felszerkezet
Szentendrei szigeti ártéri híd, 560 m, tizenkét nyílású tolt vasbeton felszerkezet
Szentendrei Duna-ág hídja, 332 m, háromnyílású acél felszerkezet
Jobb parti ártéri híd, 219 m, ötnyílású tolt vasbeton felszerkezet

 

 

Ezután még számos "apróbb" feladat következik. A pilonszárakba lépcsőt és ipari liftet építenek a karbantartók számára, az A-betű felső háromszögét látványos üvegfallal töltik ki, az egész hidat köz- és díszvilágítással, valamint jelzőfényekkel látják el, és teljes hosszúságban egységes kivitelű korláttal övezik.

Ma még kell egy kis képzelőerő, hogy a szemlélődő laikus meglássa a beton- és acélhalmok, a daruk és a mindenféle munkagépek között a formálódó hidat. Ám az útpályák napról-napra hosszabbodnak, a feszítőkábelek hétről-hétre gyarapodnak, és egyre szélesebbre tárulnak a legyezők a Duna fölött. Jövő ilyenkor már biztosan járunk rajta.