Könyvajánló: Amazónia elbűvölő történetei és képei

2007.12.19. 12:08

Amazónia indiánjainak élete megismerhetetlen mítoszaik nélkül, vallja Vass Éva, akinek nemrégiben jelent meg "Amazónia elbűvölő történetei és képei" című könyve. A kötet a szerző felvételei segítségével huszonkilenc legendán keresztül vezet be minket Dél-Amerika őslakosainak világába.

"Özönvíz árasztotta el a világot. Minden elpusztult. Csak egyetlen ember élte túl, Buinayma. Buinayma bejárta a világot, kereste az embereket, akik Fusinamuy [...] büntetése előtt éltek, de nem talált közülük egyet sem. Szomorúan, magányosan üldögélt, s egyre csak azt kérdezgette magától, merre lehetnek azok az emberek, akik korábban ezen a földön éltek."

Így kezdődik Buinayma története, egyike azon indián mondáknak, amelyeket Vass Éva gyűjtött össze és tár az olvasók elé Amazónia elbűvölő történetei és képei című kötetében. A szerző a huszonkilenc mítoszt a meséket átadó és hallgató indiánok érzelmei, gondolatvilága szerint csoportosította, így a könyvben megjelennek az indiánok eredetmítoszai, vétkeiket, félelmeiket középpontba állító legendáik, szerelmes mondáik, és olyan mesék is, amelyek segítségével az olvasó betekintést nyerhet az indiánok mindennapi életébe, életmódjukba.

A szerző két éve töltött hat hónapot Kolumbiában, ahol összegyűjtötte és lefordította az indiánok legendáit, mítoszait, és az esőerdőben tett túrái során sok fényképet készített. Ezek egységéből jött létre ez a könyv. Mindegyik történetet igen hasznos jegyzetek követnek, amelyek segítenek megérteni a mítoszban szereplő istenségek jelentőségét, az idegen szavak jelentését. Ezekből megtudhatjuk például, hogy a letuam törzshöz tartozó asszonyok furcsa módját gyakorolják a családtervezésnek. Mindent megtesznek azért, hogy születendő gyermekük eltérő nemű legyen, mint az előző. Ha mégis azonos nemű lesz, például újra kislányuk születik, akkor elcserélik egyik szomszédjukkal egy kisfiúra. Amikor elérkezik a szülés ideje, a kismama félrevonul, és egyedül ad életet gyermekének. Előzőleg senki sem mondja el neki, hogy mire számíthat a szülés közben. Tojáshéjból készült teát iszik, amely hitük szerint segít a szülésben. Az erdőben fészket épít magának levelekből, eközben a falubeliek azért fohászkodnak, hogy ne ragadja el egy jaguár. A letuam indiánok úgy tartják, hogy a fájások alapján meghatározható a gyermek neme. Míg a fiúk szinte fájdalommentesen születnek meg, a lányok világra jötte sokkal jobban fáj az anyának.

A kötet bevezetője szerint az indiánok nem tervezik jövőbeli életüket, a mának élnek, és gyermekeiket is arra az életmódra oktatják, amelyet őseik évszázadok óta követnek. A civilizáció mezsgyéjén élnek. Sokan közülük már nyugati ruhákba öltözködnek, és kapcsolatot tartanak fenn a környező falvakkal, de kunyhóik, csónakjaik alig különböznek őseik használati tárgyaitól. Életmódjukat az erdőirtások veszélyeztetik leginkább, a szerző felhívja az olvasók figyelmét, hogy a dél-amerikai esőerdők eltűnését csak közös összefogással akadályozhatjuk meg.

A könyvben szereplő történetek, és az azokat illusztráló fényképek egységet alkotnak, azonos fontossággal bírnak. Számos teljes oldalas fotó mutatja be az indiánok kunyhóit, falvait. Sok felvétel az Amazonas halászainak csónakjaiból készült, különböző napszakokban. Az indiánok természetközeli élete okán a könyv sok fotót tartalmaz a környező erdőségek növényeiről, fáiról és állatairól, és természetesen magukról az indiánokról.

A kötet a C&SI Kiadó gondozásában jelent meg.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK