A sarki jég megmentéséért
Olvad a sarki jég, és folyik a vita arról, hogy ez természetes folyamat vagy a globális felmelegedés következménye. Az éghajlatkutatók szerint a helyzet kritikus, különösen ami a grönlandi jégtakarót és a Jeges-tenger területét illeti. A Cryosat nevű műhold radar-interferometriás módszerekkel térképezi föl a jég vastagságának változásait.
Földrengéskutatás
A geológusok egyik legnagyobb álma, hogy előre jelezhessék a földrengéseket. A Kaliforniai Földrengéskutató Központ munkatársai sikeresen kimutatták a Csendes-óceán néhány aktív területén a rengések előjelét, az úgynevezett "előcsuszamlást". A kutatások szerint bizonyos körülmények között lehetséges a rengések néhány órával korábban való előrejelzése. A törésvonalak mentén a lemezek először lassan mozdulnak el, ezzel remegést és ún. "előcsuszamlást" váltanak ki a valódi rengés és a pusztító szeizmikus hullámok megjelenése előtt. A kaliforniai Szent-András törésvonalat és a Csendes-óceán keleti részének aljzatát érzékelők serege figyeli. Bár a földrengés okozta katasztrófák sajnos elkerülhetetlenek, a korai előrejelzések rengeteg életet menthetnének meg.
A globális felmelegedés fokozódása
Az Antarktiszon hatalmas, korábban stabil jégmezők törnek össze, és több száz kilométeres jéghegyekké torlódnak. A jelenség a globális felmelegedés egyik tünete, amit a megnövekedett légköri szén-dioxid-szint okoz. A klímaváltozás mérsékléséhez a világ energiatermelésének és energiafogyasztásának hosszú távú, nemzetközi átalakítására van szükség.
Szökőárak vizsgálata
Számos kutató foglalkozik a gyilkos hullámok fizikájával, azonban a japán szökőár-kutató központban sikerült eddig a legközelebb jutni a hullámok valódi erejének reprodukálásához.
Különböző magasságokban elhelyezett parányi érzékelők mérik a becsapódás erejét.
A japán kutatók kísérletei alapján megbízhatóbb tengerparti védőgátak és hatékonyabb evakuációs tervek készülhetnek a veszélyeztetett területeken.
Partszakaszok védelme
Környezetünk állandó változásban van. A természeti erők folyamatosan alakítják a szárazföldeket, a folyók áradásai pedig folyamatosan átrajzolják a partvonalakat, ezek védelme igen fontos feladat!
Gleccservédelem
A gleccserek nagyon érzékenyek a klímaváltozásra, az 1980-as évek óta kiterjedésük és vastagságuk is csökkent. A globális felmelegedés miatt a Gurschen gleccser jege nyaranta egyre jobban megolvad, így veszélybe került a környék idegenforgalma.
A földi légkör folyamatos monitorozása
Európa környezet-megfigyelő műholdja, a 2002-ben pályára állított Envisat értékes információkat gyűjt bolygónk felszínéről. A mért légköri adatok alapján a kutatók kifejlesztették a globális térképezés nevű eljárást, amellyel kimutathatók a Föld légkörében bekövetkező változások.
Millió éves jég
Japán kutatók az antarktiszi jégtakaró három kilométeres mélységéből származó hárommillió éves jégmintát vizsgálnak. A tudósok számára elsősorban azért értékesek az ilyen minták, mert a múlt hőmérsékletét, valamint az egykori légkörben található szén-dioxid és metán koncentrációját örökítik meg.
Passzív hűtés
A modern világunkban jól ismert légkondícionálók olyan gázokat bocsátanak ki, amelyek károsítják az ózonréteget, és hozzájárulnak a globális felmelegedéshez is. A Terre Vivante, Élő bolygó nevű francia környezetvédelmi szervezet ökológiailag kedvezőbb alternatívákat szorgalmaz.