Új nemzetközi genomprogram veszi kezdetét, amelynek célja minden eddiginél átfogóbban és részletesebben elemezni az örökítőállományunkban található egyéni eltéréseket.

Az "1000 Genom Projekt" első három éve során a kutatók ezer ember genomjának (teljes genetikai anyagának) szekvenciáját - tehát a DNS-molekulát felépítő alkotóelemek sorrendjét - állapítják meg és hasonlítják össze. Az ezer szekvencia egybevetésével a korábbinál sokkal részletesebb képet kaphatunk a köztünk lévő genetikai különbségekről - így például jobban megérthetjük, miért jelentenek ránk eltérő veszélyt bizonyos betegségek, és szervezetünk miért reagál sokszor másképpen a gyógyszeres kezelésekre.
A brit Wellcome Trust Sanger Institute, a kínai Beijing Genomics Institute és az amerikai National Human Genome Research Institute által indított közös projekt a szakértők szerint "történelmi fordulópont" lehet a genomikai kutatások területén.
A tudományos vállalkozás 30-50 millió amerikai dollárba kerül majd, ami viszonylag olcsónak számít. Ez az összeg ugyanis csupán töredéke annak, amennyibe abban az esetben kerülne a projekt, ha a Humán Genom Programban használt "régi" genomszekvenálási módszert használnák. Egy új generációs technológiának köszönhetően azonban a kutatók naponta átlagosan 8,2 milliárd bázispárnyi genomszekvenciát tudnak majd meghatározni, vagyis két ember teljes örökítőanyagánál is nagyobb mennyiségű információt kapnak kézbe 24 óra alatt (az emberi genom körülbelül 3 milliárd bázispárt tartalmaz). Ez a sebesség lehetővé teszi, hogy reális időn belül elkészüljön az ezer genomszekvencia. A hatalmas mennyiségű nyers adat elemzése nagy kihívás elé állítja majd a bioinformatikusokat.
Pontosabb térkép sokféleségünkről
A 2002-ben kezdődött Nemzetközi HapMap Projekt során a kutatók már megkezdték az emberi genetikai állományban előforduló gyakori eltérések (varianciák) azonosítását. A munka akkor a genomunkban megtalálható úgynevezett egynukleotidos polimorfizmusok (rövidítve: SNP-k) feltérképezésére irányult. Az SNP-k olyan, egyetlen nukleotidbázist (tehát a DNS-szekvencia egyetlen építőelemét) érintő eltérések, amelyek a népesség legalább 1 százalékában megjelennek. A becslés szerint körülbelül 10-20 millió különböző gyakori SNP található az emberi örökítőállományban. Ezek egy része (főleg a genomban egymáshoz közel eső eltérések) sokszor öröklődnek együtt, vagyis meghatározott kombinációik gyakran fordulnak elő. E jellemző SNP-mintázatokat haplotípusoknak nevezték el.
A HapMap Program a legfontosabb emberi haplotípusok meghatározását tűzte ki célul, és 270 ember DNS-ét elemezte. A most induló 1000 Genom Projekt a HapMap Programban készített "haplotípus térképből" indul majd ki, és rajzol meg részletesebb térképet az emberi genom sokféleségéről. Fontos különbség, hogy az új projekt már nem csak az egy-egy genomi pozíciót érintő SNP-ket vizsgálja, hanem a genom szerkezetének nagyobb léptékű eltéréseit (például egyes szakaszok kiesését, megduplázódását vagy átrendeződését) is feltérképezi. A módszer teszteléseként először két család (hat ember) örökítőállományát hasonlítják össze, majd 180 teljes genom szekvenálása következik. A tervek szerint ezután kerül sor az 1000 genomszekvencia összehasonlító (komparatív) elemzésére.

Személyre szabott gyógyászat
Két tetszőlegesen kiválasztott ember genetikai állománya 99,9%-ban megegyezik. Ám a maradék 0,1%-nyi rész feltérképezése rendkívül fontos, hiszen genomunknak ez a töredéke határozza meg, mi különböztet meg minket egymástól. Többek között ez az ezreléknyi rész felelős azért is, hogy más-más hajlamunk van betegségek kialakulására, és nem egyformán reagálunk gyógyszerekre. Klinikai szempontból óriási haszna lenne, ha a kutatóknak sikerülne pontos összefüggéseket találni az egyéni genomi mintázatok és a betegségkockázatok, illetve az egyes gyógyszerek hatékonysága között. A várhatóan nagy fejlődés előtt álló farmakogenomika célja a személyre szabott gyógyszeres kezelések alkalmazása - vagyis mindenki számára kiválasztani a neki legmegfelelőbb terápiát, figyelembe véve az illető személyes genomikai mintázatait.
[origo]
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.