Megnyílt a legnagyobb magbank a "világvégén"

2008.02.27. 9:01

A fagy Édenkertjének nevezte José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azt a föld mélyére épített sarkvidéki bunkert, ahol a bolygónkon termesztett összes mezőgazdasági növény vetőmagját őrzik majd. A világ legnagyobb magbankjába a megnyitó napján százmillió mag érkezett.

Az "ítéletnapi vetőmagszéfet" 2008. január 26-án megnyitó Jens Stoltenberg norvég kormányfő a létesítményt Noé bárkájához hasonlította, amely a biológiai sokszínűséget hivatott megóvni az eljövendő nemzedékek számára. A hegy gyomrában, 130 méter mélységben megépített bunker megnyitóján a meghívott vendégek között volt Wangari Maathai kenyai környezetvédő, a 2004-es év Nobel-békedíjasa is, aki előrelátásában egyedülállónak nevezte a programot.

Az ünnepségen Jens Stoltenberg és Wangari Maathai helyezte el az első vetőmagdobozt: a konténer 104 országból származó rizst tartalmaz - adta hírül az MTI. A megnyitó napjára összesen 100 millió mag érkezett különféle ázsiai, európai, dél-amerikai és afrikai haszonnövények fajtáiból.

Forrás: www.croptrust.org

A vetőmagokat - mintánként 500 darabot - ezüstfóliába burkolt konténerekben tárolják, amelyeket fémpolcokon helyeznek el a három 27-szer 10 méteres, légmentesen záródó kamra valamelyikében. Mindhárom kamra egyenként másfél millió minta befogadására alkalmas, így a vetőmagszéfben 4,5 millió féle minta, összesen kétmilliárd mag helyezhető el. A vetőmagok efféle változatossága a jövőben még fontos, nélkülözhetetlen eszközünk lesz a klímaváltozás, a víz-, élelmiszer- és energiaválság leküzdésében - mondta el a megnyitón Cary Fowler, a Spitzbergák Globális Magbank költségeit álló, római székhelyű Globális Terménydiverzitás Alapítvány (Global Crop Diversity Trust, GCDT) ügyvezető igazgatója.

Vetőmagbank már nem egy épült a világon, ám a Norvégia és az Északi-sark közt félúton található Spitzbergák szigete várhatóan az eddigi legbiztonságosabb helyszín a vetőmagok tárolására. Jelenleg világszerte körülbelül 1400 hűtött magtárolóban őriznek mintegy hatmillió féle növényi magot, sokuk azonban nincs kellő biztonságban: politikai zavargások, háborúk, természeti csapások fenyegetik őket. (Megesett például, hogy a Fülöp-szigeteken egy tájfun egy teljes magbankot megsemmisített.) Alapvető cél volt tehát, hogy legyen egy olyan globális tárolóhely, amelyben a világ összes magbankjában őrzött szinte mindegyik fajtáról tárolnak példányt. A Spitzbergákon a 4,5 millió vetőmag között gyakorlatilag a Föld összes fajtájából őriznek majd mintát. A -18 fok pedig biztosítja, hogy az "ítéletnapi széfben", ahogy sokan nevezik, akár 200 évig is eltarthatók legyenek a létfontosságú búza-, árpa-, borsó- és egyéb magvak.

Forrás: www.croptrust.org

A vetőmagbankokra nem csupán egy távoli, esetleg megtörténő globális katasztrófa miatt van szükség. Már most is szembesülünk azzal a problémával, hogy a haszonnövényfajták sokfélesége rohamosan csökken. A 20. század elején még 8000 almafajtát termesztettek az Egyesült Államokban, mára ennek mindössze 5 százaléka maradt meg. Mexikóban az 1930-ban feljegyzett kukoricafajtáknak ma csupán 20 százalékát, az 1949-ben Kínában termesztett 10 ezer búzafajta mindössze 10 százalékát termesztik. A helyi éghajlatviszonyokat jól tűrő tájfajtákeltűnőben vannak. (A vetőmagbankok szükségességéről részletesebben lásd korábbi cikkünket.)

KAPCSOLÓDÓ CIKK