Látványterv a Szabadság híd díszvilágításáról

A Lánchíd után a második budapesti híd fénylik fel nemsokára esténként a Dunán. A Lánchídon a gyöngysorként végigfutó világítótestek csak sejteni engedik a sötétben megbújó híd alakját, a Szabadság hídnál viszont éppen a különleges szerkezet láttatásán lesz a hangsúly.

A Szabadság híd, mely sokak szerint a világ egyik legszebb úgynevezett Gerber-tartós hídja, 1996-ban volt kereken 100 éves. Ekkor merült fel először az ötlet, hogy a centenárium tiszteletére kivilágítsák. A megvalósítás a jelenleg zajló felújítás miatt vált reális lehetőséggé: a Fővárosi Közgyűlés tavaly november végén elfogadta, hogy a Szabadság híd a rekonstrukció során díszvilágítást kapjon.

A folyamat kezdeti szakaszában a díszvilágítást tervező mérnökök megpróbáltak minél több olyan embert bevonni, akik jól ismerik és szeretik a hidat. Kikérték többek között a II. világháború utáni újjáépítés tervezőjének, a hídmestereknek, a jelenlegi felújítást tervező és vezénylő Főmterv Zrt-nek és a híd műemlék jellege miatt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakértőinek a véleményét is. "A végére kialakult, hogy mi is szép ebben a hídban" - mondta rovatunknak Deme László, a díszvilágítás kiviteli tervének készítésével megbízott Lisys Zrt. műszaki igazgatója.

Ha derűs nyári éjszakán ránézünk a főváros esti látképét meghatározó Dunára, jellegzetes ábraként rajzolódik ki szemünk előtt a Lánchíd sziluettje. Deme szerint a Szabadság híd díszvilágítása "filozófiájában lesz más". Míg a Lánchídon a gyöngysorként végigfutó világítótestek csak sejtetni engedik a sötétben megbújó híd alakját, mintegy szimbolizálva azt, addig a Szabadság híd esetében a különleges szerkezet láttatásán lesz a hangsúly.

A Szabadság híd a felújítás előtt (Fotó: Gáti György)

A híd négy nagy szerkezeti egységre bontható: ezek a díszes kapuzatok, a rácsos tartóoszlopok, az ezeket összekötő két hosszanti ív és a pillérek. Megvilágításuk helyes arányával alakítják ki a harmonikus összképet.

A Szabadság híd építészeti szempontból legjellegzetesebb része a mederpillérek fölötti két kapuzat. Finom csipkézetének különlegessége, hogy kiképzése szigorúan alkalmazkodik a híd alapanyagának, a vasnak a lehetőségeihez. Ma is kivételes látvány, építésekor pedig egyenesen ritkaságszámba ment a világon, mert merészen szembeszegült a kor konzervatív építészeti irányzatával, amely a vasszerkezeteken is a kő- és faanyagok jellegzetességeit próbálta utánozni. A díszvilágítás ezeket a cifra kapuzatokat emeli ki majd a legerősebben, hogy minél több finom részlet megelevenedjék.

A közvilágítási lámpatestek közelében, a kapuk oszlopainak négy sarkán felfelé irányuló fényvetőket helyeznek el, amelyek súrolt fénnyel simítják végig a kapuzatok függőleges tornyait. A látványterven az is jól kivehető, hogy erős fényben pompázik majd a magasba törő oszlopok felső részét összekötő keresztrácsozat, rajta a címerrel és a koronával. Az oszlopok csúcsain lévő tornyokban elrejtett lámpák pedig a gömbvégződéseken álló, kiterjesztett szárnyú turulmadarakra hívják fel a figyelmet.

Így fest majd, ha elkészül

Deme László elmondta: sarkalatos kérdés a híd jól ismert íveinek megvilágítása. Hidász szaknyelven övnek nevezik azokat a hosszirányban végigfutó szerkezeti elemeket, amelyek alul és fölül összefogják a híd rácsos tartószerkezetét. Az eredeti tervekben az enyhén ívelt vonalú alsó öv is kapott volna szerepet a díszvilágításban, de a szakmai zsüri ezt nem tartotta olyan lényegesnek, és elvetette.

Maradt az a megoldás, hogy csak az erősen ívelt vonalú felső öv külső és belső felületére helyeznek el új fejlesztésű, LED-es, vonalas kialakítású lámpatesteket. Ezek a vékony, karcsú, tetszés szerinti hosszúságúra szabható lámpatestek nem futnak végig az ívek teljes hosszán. A kapuzatoknál a magasból elindulva, egyre halványuló fénnyel tartanak lefelé mindkét irányban az új, több lámpatestes, korhű közvilágítási kandeláberek közeléig, ahol már a míves kandeláberek díszvilágítási hatása önállóan érvényesül.

A híd szerkezeti ábrája

A díszvilágítás által kiemelt harmadik nagy egység a hidat tulajdonképpen tartó "Gerber-tartó", mely függőleges és ferde rácsos rudakból áll. Ezek a tartók oldalról nézve cikkcakkosan egyre nagyobbá válnak a kapuzatok felé közeledve. Míg a kapuzatok világítása a híd szépségére, az íveké az alakjára hívja fel a figyelmet, addig a tartószerkezet fénye a híd hangulatáért lesz felelős. A rácsos oszlopok belsejébe, középtájra szerelnek fel fényvetőket, amelyek lefelé és felfelé irányított fénye végigsúrolja az oszlopokat és rudakat, miáltal szépen kirajzolódik a vasszerkezet csinos architektúrája. Bár a lámpatestek belülre kerülnek, és a fénypászmák iránya függőleges lesz, némi világosság kifelé is átszűrődik a rácsokon. Így messziről rátekintve sejtelmes derengésként tűnik majd fel a híd teste. Végül megvilágítják a híd pilléreit is, ami arra szolgál, hogy "lehelyezze" az építményt a Dunába.

Bár a próbavilágítás már tavaly decemberben lezajlott és a kiviteli tervek is elkészültek, a hídra tervezett közvilágítás színe még nem dőlt el véglegesen. A budapesti köz- és díszvilágítások zöme nátriumlámpás berendezés, amely meleg sárga tónusú fényt ad és romantikus hatást kelt. Ugyanakkor manapság egyre több fehér színű, fémhalogénlámpás díszvilágítás épül, ami igyekszik feloldani az egyszínűséget.

Budapest díszkivilágítása

A Fővárosi Közgyűlés 1991-ben alkotta meg a Budapest díszkivilágítására vonatkozó rendeletét, amely tartalmazza a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő díszvilágítási rendszerek működéséhez szükséges követelményeket, illetve a kivilágított és a kivilágításra javasolt építmények listáját. A rendelet évenkénti módosításaival ezek száma folyamatosan bővül. Jelenleg 200 épület található a listán, melyből 130 a kivilágított és 70 a kivilágításra váró. (A lista megtekinthető a www.bdk.hu oldalon.)
 
Jelenleg Budapest egész területén egységes a díszvilágítás időtartama: november 1-től április 30-ig alkonyattól éjfélig, illetve május 1-től október 31-ig alkonyattól éjjel 1-ig működik a rendszer. A teljes budapesti díszvilágításnak 1100 kW a beépített villamos teljesítménye. 2000 órás üzemidővel és 50 Ft/kWh energia- és üzemeltetési költséggel számolva, a Fővárosi Önkormányzatnak évente 110 millió forintot kell a rendszer energiaellátására fordítania. (Csak a Lánchídra vonatkoztatva, ahol a beépített villamos teljesítmény 42,53 kW, ez az összeg körülbelül 4,2 millió forint.)

(A Budapest díszvilágítására vonatkozó adatokat a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.)

A Szabadság híd díszvilágításának filozófiájába inkább a fehér szín illeszkedik, hiszen a cél a szerkezet szépségének láttatása, a híd nappali látványának visszaadása. "A híd jellegzetes rezedazöld színe egyben a védjegye is, de ha a klasszikus nátriumlámpás díszvilágítás épülne meg, éjjel a híd este barnás színűnek látszana. Ezért lenne célszerű a fehér fényű közvilágítás kialakítása is, hiszen nátriumlámpás berendezések esetén a vasszerkezetre vetülő sárga fény barnás foltokat eredményezhet, ami disszonanciát jelentene. A Lánchíd világítása fehér színű, a partokon lévő épületeken pedig a sárga fény dominál. Ha a Szabadság híd is fehér lenne, akkor az egyfajta jellegzetes, tervszerű látványt adna a városképnek. Sárga partokat összekötő fehér átkelők sorakozhatnának" - mondta Deme László.     

A tervezett díszvilágítás összesen 1150 db világító testet tartalmaz majd, az íveken energiatakarékos, hosszú élettartamú, LED-es lámpatestekkel, a többi helyen fémhalogénlámpás fényvetőkkel. A legkisebb teljesítmény 18 W, a legnagyobb 150 W. A világítás összes beépített teljesítménye 60 kW, így az üzemeltetés éves költsége körülbelül 6 millió forint, a beruházás összköltsége várhatóan nettó 250 millió forint körül lesz.