Két fényes űreszköz is látható az esti égen - megfigyelési tippek mindenkinek

2008.03.27. 17:12

A következő napokban az esti órákban repül el Magyarország felett a Nemzetközi Űrállomás és a hozzá csatlakozni készülő Jules Verne, az európai gyártmányú automatikus teherűrhajó. A két űreszköz látványos átvonulásait szabad szemmel is megfigyelhetjük, fényes, gyorsan mozgó pontok formájában. Időpontok és tippek az észleléshez.

Amint arról korábban hírt adtunk, március 9-én elindult az első európai teherűrhajó (ATV, Automatic Transfer Vehicle), a Jules Verne a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a francia-guyanai Kourou űrközpontból. Március 19-ére a Jules Verne 2000 km-re megközelítette az ISS-t, és ott várakozik, amíg az űrrepülőgép STS-123 küldetése befejeződik (a küldetés összefoglalójáról lásd másik cikkünket). Ezt követően, a tervek szerint március 29-én és 31-én az ATV két, a dokkolást előkészítő próbamanővert hajt végre, majd április 3-án kerül sor az "éles" dokkolásra, amikor a teherűrhajó összekapcsolódik az ISS-sel.

Az események azért különösen érdekesek a számunkra, mert a fenti időszakban az esti órákban repül el hazánk felett a két űreszköz, így derült estéken mindkettő szabad szemmel is könnyen megfigyelhető az égbolton. Az alábbiakban a Nemzetközi Űrállomás láthatóságára adunk meg néhány adatot, mert az ISS pályája nem változik, a manővereket a Jules Verne hajtja végre hozzá képest. A teherűrhajó mindig ugyanazon a pályán repül, mint az űrállomás, de néhány perccel megelőzi azt. A dokkolást előkészítő manőverek során a két űreszköz egyre közelebb kerül egymáshoz, így az időkülönbség egyre csökken, a dokkolás előtt várhatóan már egyszerre lesz látható a két fénypont az égen. Az ISS általában olyan fényes, mint az égbolton akkor látható legfényesebb égitestek, a teherűrhajó valamivel halványabb, de a legfényesebb csillagokhoz hasonló, így szabad szemmel a városi égbolton is észrevehető.

Forrás: NASA

Az átvonulások részleteit illetően a http://www.heavens-above.com/ honlapra utalunk, ahol bárki a saját lakóhelyére kérheti le a pontos adatokat. Az előrejelzések szerint a március 30-i első és az április 1-jei első átvonulás ígérkezik a legszebbnek az egész héten - feltéve, hogy a derült időjárás lehetővé teszi a megfigyelést.

Március 27-én az ISS 19.44-kor bukkan fel délnyugaton, 40 fok magasságig emelkedik, majd déli irányban árnyékba megy, így eltűnik. Fényessége eléri vagy kissé meghaladja a Szíriuszét.

Március 28-án az ISS délen tűnik fel 18.32-kor, délkeleten 19 fok magasra emelkedik, majd 18.36-kor keleten tűnik el. Ugyanezen az estén - miután megkerüli a Földet - újra visszatér: 20.06-kor nyugat-délnyugaton tűnik fel, meredeken emelkedik, csaknem a zenit felé, de 20.09-kor, 49 fok magasságban árnyékba megy. Érdekes, hogy a körülbelül 5 perccel korábban érkező ATV (ha a manőverek még nem kezdődnek el) még ugyanezen a pályán 58 fok magasságig emelkedik, de közben a Föld elfordulása miatt az árnyékhatár a nyugati látóhatár felé tolódik.

Különösen szépnek ígérkezik az ISS március 29-i első átvonulása. 18.54-kor délnyugaton tűnik fel, majd a téli égbolt legfényesebb csillagai között elhaladva (az Orion fényes csillagai és a Szíriusz között megy el, majd közvetlenül a Procyon és a Regulus mellett halad tovább), de azokat túlragyogva délkeleten 45 fok magasságig emelkedik, majd 19.00-kor kelet-északkeleten a látóhatár felé közeledve tűnik el. Aznapi következő vonulásán 20.29-kor nyugaton tűnik fel (a Bika csillagkép fényes csillagai alatt), de két perc múlva, 24 fok magasan, északnyugaton már árnyékba is megy.

A március 30-i első átvonulás ismét különlegesen szépnek ígérkezik. Az akkor már érvényben lévő nyári időszámítás szerint az ISS 20.16-kor délnyugaton tűnik fel, északon jóval a Sarkcsillag fölött, a zenithez közel repül el, majd 20.21-kor északkeleten eltűnik a Föld árnyékában. Emelkedő szakaszában a fényes Aldebaran és Capella csillagok mellett halad el, de jóval fényesebbnek látjuk azoknál. A második vonulásra nem érdemes várni, 21.51-kor nyugat-északnyugaton visszatér ugyan az űrállomás, de felbukkanása után egy percen belül árnyékba megy.

Március 31-én is az első átvonulás lesz fényesebb és látványosabb. Az ISS 20.38-kor nyugaton tűnik fel, 20.43-kor néhány fokkal a Sarkcsillag alatt repül el, majd északkeleten árnyékba megy. Második vonulása 22.14-kor szinte megfigyelhetetlen, felbukkanása után másodperceken belül árnyékba megy.

Április 1-jén két szép átvonulás szemtanúi lehetünk. Először 19.25-kor tűnik fel az ISS nyugat-délnyugaton, 19.28-kor szinte pontosan a fejünk fölött húz el, ezért nagyon fényesnek látszik, majd 19.31-kor kelet-északkeleten csak a látóhatár közelében tűnik el. Az előrejelzések szerint az ATV teherűrhajó ugyanezen az íven 19.22-kor érkezik, 19.25-kor ér a zenit közelébe, majd 19.28-kor tűnik el, vagyis kis szerencsével itt már mindenképpen egyszerre látható az égen a két mesterséges égitest: az ISS körülbelül akkor tűnik fel, amikor az ATV a zenit közelébe ér, és az ISS akkor látszik a legmagasabban, amikor a Jules Verne eltűnik a keleti látóhatár közelében. (Természetesen, ha a manőverek során a két űreszköz addigra már közelebb kerül egymáshoz a Föld körüli pályán, akkor közelebb is látszanak egymáshoz.) Az ISS második átvonulására 21.01-kor érkezik nyugat-északnyugaton, északon a Sarkcsillag alatt repül el, majd hamarosan árnyékba megy.

Április 2-án 19.48-kor nyugaton érkezik az ISS, északon 44 fok magasságig emelkedik, azaz közvetlenül a Sarkcsillag alatt repül el, majd 19.53-kor északkeleten tűnik el. Később, 21.23-kor visszatér, de rövid emelkedés után árnyékba megy. Ha a dokkolás előkészületei a tervek szerint haladnak, akkor ezen az estén az ATV-nek már meglehetősen közel kell látszania az ISS-hez.

Végül a dokkolás tervezett napján, április 3-án az ISS 20.10-kor nyugat-északnyugaton tűnik fel, majd az északi égbolton halad végig, ahol 34 fok magasságot ér el, vagyis jóval a Sarkcsillag alatt repül el. Ezután 20.15-kor tűnik el az északkeleti látóhatár közelében. Később, 21.45-kor visszatér, és ismét a nyugat-északnyugati látóhatár felől érkezik, de rövid emelkedés után, 25 fok magasan árnyékba megy. Ha a dokkolás a tervek szerint történik, akkor e két esti vonulás idejére a Jules Verne már hozzákapcsolódik az ISS-hez, tehát már csak egy fénypontot látunk. Ha a dokkolás késik, akkor a két űreszközt egymás közelében láthatjuk.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megadott időpontoktól - az ATV manőverezése miatt - több perces eltérések is lehetségesek, de az űrállomás általában olyan fényes, hogy egyértelműen azonosítható, még azokban az esetekben is, amikor a nem teljesen sötét égen látható az átvonulása. Aki pontosabb adatokra kíváncsi, az adott átvonulás napján ellenőrizheti azokat a www.heavens-above.com honlapon.

Összeállította: dr. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK