Új magyar megoldás a hidrogénalapú energiatárolásra

A szintetikus szerves kémiában és a hidrogénalapú energiatárolásban nyitnak új utakat az MTA Kémiai Kutatóközpont munkatársainak most publikált eredményei. A cikk, melyre a tudományos közvélemény azonnal reagált, az Angewandte Chemie német szakfolyóiratban jelent meg.

A kémikusok előtt régóta ismert, hogy egyes szerves bór- és foszforvegyületek szívesen képeznek egymással elektron-elfogadó, illetve elektron-átadó párokat. Ezeket nevezik Lewis-féle sav-bázis pároknak. A reakcióba lépő vegyületek méretének növelésével elérhető azonban, hogy ne jöjjön létre kötés a partnerek között.

Az ilyen "frusztrált" párok nem csupán elméleti szempontból érdekes rendszerek, hanem teljesen új, eddig elérhetetlen kémiai átalakítások előtt nyitották meg az utat. Ezen reakciók közül kiemelkedik a hidrogénmolekula hasítása, amely már nagyon enyhe körülmények mellett is végbe mehet - írja az MTA honlapja.

Az MTA Kémiai Kutatóközpontban folyó kutatások alapján sikerült javaslatot tenni e forradalmian új, fémmentes hidrogénaktiválási folyamat mechanizmusára. Az energiaforrásként használt hidrogéngázt jelenleg főként fémkatalizátorok segítségével bontják atomjaira.

A kutatók szerint a foszfor és a bór vegyület között rugalmas kölcsönhatások által összetartott komplex alakul ki, amely könnyedén el tudja hasítani a hidrogénmolekulát. Rokob Tibor és munkatársai rámutattak arra is, hogy a "frusztrált" Lewis-párok energiadús, feszült rendszerek, s ennek köszönhetően a hasítási reakciót könnyebben végre lehet hajtani. Ugyanakkor a folyamat erőteljesen hőtermelővé válik.

A szerzők írása a tudományos közvélemény azonnali reagálását váltotta ki. Az Amerikai Kémiai Társaság egyik fontos folyóirata, a Chemical and Engineering News márciusi számában is ismertetik a magyar kutatók által elért kiemelkedő fontosságú eredményt.