Képek a legújabb antarktiszi jégleszakadásról

Mint arról korábban beszámoltunk, március 25-én egy 415 négyzetkilométer területű jégmező szakadt le az Antarktiszról. Szakemberek szerint ez csak a kezdete annak a folyamatnak, amelynek során egy ennél háromszor nagyobb terület csúszhat majd a tengerbe.

Az egy hete leszakadt jégtömb évszázadok, de akár másfélezer éve lehetett az úgynevezett Wilkins-jégself peremén. A NASA Terra és Aqua műholdjai már február végén észlelték a letöredezés kezdetét, ami a szakemberek szerint a déli-sarkköri felmelegedés következménye. Az Antarktisz nyugati területein különösen erősen a felmelegedés - a Brit Antarktiszi Kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) adatai szerint a kontinensnek erről a részéről korábban már hat jégmező szakadt le, a legnagyobbak 1995-ben és 2002-ben.

Az alábbi felvételeket a Terra műhold készítette, a fentit az esemény kezdetekor, február 28-án, a másodikat március 17-én. Míg a letörés előtti, érintetlen jégmező a fenti képen fehér, a széttöredezett, különböző mértékben szilárd vagy kásás jég a fehér és a kék változó színárnyalatait mutatja.

A fenti kép még az érintetlen jégmezőt mutatja, közvetlenül a törés kialakulása előtt

A jégmező 18 nappal később. A jégtömbök nagy területen szóródtak szét a Wilkins-jégself öblében

A mostani események akár a jégtakaró sokkal nagyobb területét is veszélyeztethetik, a Wilkins-jégself megmaradt részét ugyanis mindössze egy vékony, 6 kilométer széles jégsáv fűzi össze a mögötte húzódó, kontinenst borító jégtakaróval. Az amerikai nemzeti hó- és jégkutató központ (National Snow and Ice Data Center, NSIDC) adatai szerint a mostani eseményekkel egy a keskeny jégsáv mögötti, 13 680 négyzetkilométeres jégself indult olvadásnak az Antarktisz gyorsan változó klímája miatt.

A jégtáblák közelről a tajvani Formosat-2 felvételén

A Wilkins-jégself mögött nem húzódnak nagyobb gleccserek, ezért nem kell tartanunk attól, hogy egy ilyen gleccsermező megindulna a tenger felé, ami tengerszintemelkedést okozhatna - mutat rá Ted Scambos, a kutatás vezetője (NSIDC). A mostani események ugyanakkor azt mutatják, hogy a régióban az idei szezonban különösen erős volt az olvadás. Az antarktiszi nyár már a vége felé jár, így a kutatók idén már nem számítanak további olvadásra. Kíváncsian várják viszont, mit hoznak a Wilkins-jégselfnél a következő nyári olvadások 2009 januárjában.