Az ezüstöt tartalmazó zokni segít megelőzni a kellemetlen lábszag kialakulását. A legfrissebb vizsgálatok szerint azonban az ezüst nagy része néhány mosás után kioldódik az anyagból, és kikerül a természetbe.

A "lábszagmentes" zokni
A mikroszkopikus méretű ezüstszemcsék gátolják a mikroorganizmusok szaporodását, így fejtik ki áldásos hatásukat, azonban a friss eredmények szerint ez rövid ideig tart, mert az ezüst könnyen kimosódik a zokni anyagából. A mosóvízzel távozó ezüst ezt követően a szennyvíztisztító telepek úgynevezett eleveniszapjában gyűlik össze. Az eleveniszap (más néven aktivált iszap) a biológiai szennyvíztisztításban alkalmazott mikroorganizmusokat tartalmaz.
Az Arizonai Állami Egyetem kutatói hatféle, kereskedelmi forgalomban kapható, ezüsttel kezelt zoknit teszteltek. Több módszerrel is megvizsgálták a zoknik ezüsttartalmát, mérték az ezüst mennyiségét, illetve mikroszkóppal vizsgálták a nanorészecskék elrendeződését. Miután megmérték az ezüst mennyiségét, többféle mosási programon is kimosták a zoknikat desztillált vízzel. Mosószert nem használtak, hogy ne legyenek túl nagy eltérések az egyes mosások között, és sima csapvízben is elvégezték a mosást.
Az ezüstrészecskék kis rögökbe álltak össze a zokni anyagában, illetve a vízben is. Megfigyelték azt is, hogy az ezüst egy része dugóhúzó alakú képződményeket hozott létre, ami mint a bogáncs, úgy ragadt a zoknira. A legtöbb zokniból az ezüst nagy része 2-4 alkalom során kimosódott. "Az eredmények nem meglepőek, de eddig még senki sem vizsgálta ezt a kérdést, és fontos tudnunk, hogy mit veszünk a boltban" - mondta Bernd Nowack, a svájci Empa (Hatósági Anyagbevizsgáló és Anyagkutató Laboratórium) szakembere.
Az ezüst kikerül a környezetbe
A kutatás másik részében a helyi szennyvíztisztító telepről származó aktivált iszapot vizsgálták, és a zoknikból kimosódó ezüst nagy részét meg is találták. Megállapították, hogy a szennyvízzel valóban kerül ki ezüst a környezetbe, azonban egy jelentős részét a szennyvíziszap megköti. Ez jelentősen megváltoztatja a nanorészecskék kikerülési útvonalát a természetbe, és kérdéses, hogy vajon az ezüst milyen arányban kerül ki a földekre.
Troy Benn és Paul Westerhoff, a vizsgálatokat végző szakemberek nem tudják megmondani a pontos mennyiségeket, de úgy becsülik, hogy a nanorészecskék fele ionos, oldott állapotban van. Ebben a formában képes reakcióba lépni a kénnel, így végül ezüst-szulfid keletkezik. "Valós körülmények között, egy igazi szennyvíztisztítóban az ezüst nanorészecskék valószínűleg feloldódnak és kénhez vagy szulfidhoz kapcsolódnak" - mondta Martin Scheringer, a zürichi ETH (Szövetségi Technológiai Intézet) kutatója. Ennek egy része kicsapódik és kikerül a szennyvíztelepről anélkül, hogy az eleveniszap megkötné, és behut a természetes édesvízi rendszerekbe is.
Korábbi vizsgálatok során kimutatták, hogy az ezüst nem okoz nagy károkat a halakban, de hogy más élőlényekre milyen hatással van, azt nem vizsgálták. Az ezüst-szulfid kevésbé mérgező, mint az ezüst, viszont tovább fennmarad, és lehetséges, hogy könnyebben hozzáférhető az élő szervezetek számára.
Életút-elemzések kellenek
A kereskedelmi forgalomban megjelenő, nanotechnológiával előállított termékek száma egyre növekszik a világon, jobb minőségű, tartósabb és talán olcsóbb árucikkeket kínálva a fogyasztóknak. Ám egyre több tanulmány hívja fel arra is a figyelmet, hogy mindezen termékek környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatását még nem ismerjük pontosan, és mind több kutató szorgalmazza legalább az úgynevezett teljes életút-elemzés (LCA) elvégzését, amelyből kiderül, hogy az adott termék a gyártástól a felhasználáson át a használatból történő kivonásáig milyen hatással van a környezetre, illetve használójára.
Visszatérő téma a nanotermékekre jellemző mérgezés-adatok hiánya. Van-e bármiféle kockázatuk hosszú távon az emberi egészségre, biztonságra? Mi történik az ilyen termékekkel az elhasználódásuk, eldobásuk után? Hogyan bomlanak le, és mennyi idő alatt? Milyen hatással lesz a környezetünkre, ha az elhasználódott termékek egyszer csak felhalmozódnak? Mindezen kételyekről még korábban megkérdeztük Bíró László Pétert, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadóját is. Hallgassa meg a válaszát! ![]()
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
Gyenge lábakon áll a 2012-es világvége-jóslat
Évek óta terjed a jóslat: 2012. december 21-én eljön a világvége. Hirdetőinek legfőbb érve, hogy a maják naptára ekkor ér véget, mert ők előre látták, hogy eztán már ...
A sűrű rengeteg miatt fordult jobbra az emberiség
Az Afrikából kivándorló Homo sapiens útját sűrű erdő zárta el a Balkánon, ezért először Ázsia felé indult. A genetikai kutatások fejlődése révén egyre pontosabbá válik ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.