Élet a kőolaj után - Oláh György Nobel-díjas kémikussal beszélgettünk

Oláh György tart előadást a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében A metanolgazdaság új eredményei és terjedő alkalmazása címmel. A május 29-én, csütörtökön 14 órakor kezdődő programot az interneten is figyelemmel kísérhetik az érdeklődők. A Nobel-díjas kémikussal még az előadás előtt beszélgettünk.

"A Nobel-díj után a legtöbb ember ül a babérjain, élvezi az elismerést, utazik, előadásokat tart. Egy ilyen nagy kitüntetés sok esetben a tudományos munkásság végét is jelenti. Nálam ez nem így volt" - mondta az [origo]-nak Oláh György, aki 81 éves kora ellenére is aktívan dolgozik. Miután 1994-ben az úgynevezett karbokationok területén elért eredményeiért megkapta a legrangosabb tudományos elismerést, figyelme a metanollal működő tüzelőanyag-cellák kutatása felé fordult.

"Kaptunk a természettől egy nagy ajándékot, az úgynevezett fosszilis tüzelőanyagokat. Jelenleg ez adja az energiát, az alapanyagokat. Ám ez nem korlátlan. Növekszik az emberiség létszáma, emelkedik az életszínvonal, ennek következtében ezekből az alapvető anyagokból egyre többet használunk, de egyre kevesebbet találunk. Mindemellett az üvegházhatást növelő gázokat engedünk a légkörbe. Nem vitás, hogy az emberiség nagy problémával áll szemben. Ebben az évszázadban még bizonyosan sok kőolajat és földgázt fogunk használni, akár logikus ez, akár nem. De a jövő energia- és környezeti problémáira új megoldásokat kell keresnünk. Az elmúlt 15 évben erre a kérdésre összpontosítottam" - folytatta a tudós.

A fent említett nehéz kérdéseket számos oldalról megközelítették már. Sokan a hidrogéngazdaságban látják a megoldást, míg mások a bioetanolban, illetve a biodízelben. Oláh György szerint ezek egyike egyik sem jelent valódi kiutat. A hidrogént csak hatalmas energiafelhasználással lehet előállítani, és rendkívül nehéz tárolni, szállítani, felhasználni. A mezőgazdasági alkohol előállítása szintén nagyon sokba kerül, hiszen figyelembe kell venni a trágyázás, betakarítás, szállítás költségét is. Ráadásul a rendelkezésre álló termőterületen az energiaszükséglet csak kicsiny hányada termelhető meg, és a földhiány miatt az élelmiszerárak is az egekbe szökhetnek - amint az már el is kezdődött.

"Az, hogy spórolunk, vagy az, hogy igyekszünk tisztán elégetni a fűtőanyagot, nem oldja meg a bajt. Az én elgondolásom az, hogy az emberiségnek új technológiai célokat kell elérnie. A Kiotói Jegyzőkönyvnek is az volt az alapvető problémája, hogy nem tudott új technológiai megoldásokat adni" - mondta rovatunknak a professzor.

Az Oláh György által szorgalmazott javaslat szerint a szén-dioxidból előállított metanolt (metil-alkoholt) kellene használni energiaforrásként. A metanol nemcsak egy igen jó üzemanyag, de jó energiatároló- és szállítóközeg is egyben. Ráadásul kémiai szintézissel majdnem mindent lehet belőle gyártani, amit jelenleg földgázból és kőolajból készítenek. A metanollal működő tüzelőanyag-cellákban lejátszódó folyamatok visszafordíthatók (reverzibilisek). Ha egy tüzelőanyag-cellában metanolt reagáltatunk, akkor az áramon kívül szén-dioxid és víz keletkezik, de ha a folyamatot megfordítjuk, és elektromos áramot adunk a cellába, akkor ez a szén-dioxidból és a vízből metil-alkoholt hoz létre. Oláh György szerint a metanolgazdaság kínálta megoldással az emberiség olyan kifogyhatatlan szénforráshoz juthat, amely a fosszilis tüzelőanyagok kimerülése esetén is használható lenne, csökkentené az üvegházhatást, és éppúgy szén-dioxid előállításával tudnánk energiát előállítani, mint a növények.

A csütörtöki előadás élőben az interneten is megtekinthető.

Oláh György kollégáival könyvet is írt kutatásai eredményeiről, Kőolaj és földgáz után: A metanolgazdaság címmel, amely 2007-ben jelent meg magyarul. "Ez egy érdekes könyv. Nagyon szerettem volna, hogy Magyarországon is hozzáférhető legyen. Barátaim, Nagy Ferenc, Szántay Csaba és Molnár Árpád segítségével ez meg is történt, de úgy látom, hogy nem sok benyomást hagyott. Az elmúlt két évben Nyugat-Európában a technikai-kémiai könyvek között bestseller azonban lett. Azóta már öt különböző nyelvre, többek között japánra, kínaira, svédre is lefordították. Magyarországon pedig senki se tud róla. Hogy miért mondom ezt? Az én önérzetemet ez nem érinti. De ez mégiscsak egy világprobléma! Bizonyos mértékben csalódás, hogy Magyarországon ez nem kelt érdeklődést."

Ahhoz, hogy az Oláh György által laboratóriumokban kifejlesztett alapeljárásokból ipari méretekben megvalósítható folyamatok legyenek, az szükséges, hogy nagyvállalatok működőképes technológiává fejlesszék őket. "Bizonyos mértékben még nekem is meglepetést okozott, hogy ez az ötlet milyen hamar túljutott a laboratóriumi szinten. Mert ez ma már nem vitás. A világ egyes helyein ez nagyban megvalósuló ipari dologgá vált. Az általam kezdeményezett dolgot például Kína nagyban csinálja. Jelenleg 100 nagy metanolüzem építésén dolgoznak" - mondta az [origo]-nak Oláh György.

 

* * *

Oláh György

Oláh György 1927. május 22-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Piarista Gimnáziumban végezte. Miután leérettségizett, és átélte a háború borzalmait, kémiát kezdett tanulni. Beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol alapos laboratóriumi képzésben részesült. Akkor már a szerves kémia érdekelte különösen, s később Magyarország legrangosabb szerves kémia professzorának, Zemplén Gézának kutatási asszisztense és tanársegéd lett. Az 1950-es években publikálni kezdett, s egyik tanulmánya megragadta a híres Hans Meervein figyelmét, 1954-ben pedig felajánlották neki, hogy csatlakozzon a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetéhez, amelyet újonnan hoztak létre. 1956 októberében Oláh György és családja elhagyta az országot, előbb Kanadában éltek, majd a család 1965-ben Amerikába, Clevelandbe költözött, és onnan 1977-ben a kaliforniai Los Angelesbe.

Harminc éve kinevezték a Dél-Kaliforniai Egyetem Szénhidrogénkutató Intézetének tudományos igazgatójává. 1991-től napjainkig a Loker Szénhidrogénkutató Intézet (Loker Hydrocarbon Research Institute, Los Angeles) igazgatója. Kutatásainak legjelentősebb eredményét a karbokationok kutatásával érte el. Kutatásai vezettek az ólommentes benzin előállításának egy igen gazdaságos eljárásához is, ugyanakkor új utakat nyitottak a szupersavak által katalizált karbokationok, valamint a szén cseppfolyósításának eljárása felé. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben tiszteletbeli tagjává választotta. Oláh György folyamatosan tartja a kapcsolatot a magyarországi kutatókkal. Munkájáért a Svéd Tudományos Akadémia 1994-ben a megosztatlan kémiai Nobel-díjjal jutalmazta. (Forrás: MTA)