A Phoenix készül a nagy ásásra

2008.05.29. 16:21

Felpörögtek az események a Marson: az egyik hibázó űrszondát kíméletlenül lecserélték, miközben a talajon -30 fokos hidegben fényképezgető Phoenix az első talajminta begyűjtéséhez készülődik. Az ilyen vizsgálatok lesznek a legfontosabbak a küldetés alatt: a víz és közvetetten az élet nyomait keresi majd a szonda.

A Pheonix küldetése a hétfő hajnali landolás óta rendben zajlik, mindössze egyetlen átjátszási probléma okozott késést a robotkar használatának megkezdésében. A bolygó körül keringő Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) ugyanis kedden nem sugározta le a Phoenixnek azt az utasítást, amelynek alapján az a robotkar burkolatának kinyitását befejezhette volna (a leszállást követő legelső próbálkozás alkalmával ugyanis a burkolat kinyitása nem sikerült teljesen). A Phoenix saját kamerájának alábbi felvételei később azt mutatták, hogy a robotkar megakadt borítása magától is tovább nyílt, feltehetőleg a napsütés melegítette fel az anyagát, ami elősegítette a folyamatot.

A robotkar végül is teljesen kiszabadult, így rövidesen megkezdődhet vele a mintavétel a Mars talajából. Bemelegítésként néhány mozdulatot végez majd, hogy megállapítsák, izületei a várakozásnak megfelelően működnek-e.

Közben helyreállt a kapcsolat a Phoenix és az MRO között, de a biztonság kedvéért a NASA egyelőre egy másik keringőegységgel, a Mars Odyssey-űrszondával biztosítja a kommunikációt a Phoenix felé.

Forrás: NASA, JPL, Caltech, UA

A robotkart borító biopajzs anyaga (nyíl) a nulladik (balra), és az első (jobbra) sol (marsi nap) között feltehetőleg a napsugárzás hatására kissé kitágult, ezért jobban visszahúzódott (NASA, JPL, Caltech, UA)


Az első adatok a meteorológiai állomástól

Mint azt már olvashatták rovatunkban, a Phoenix az északi sarkvidéken a nyári évszakban landolt. Mostanában a legmelegebb ez a vidék, a napi hőingás is viszonylag kicsi - hiszen csillagunk a felszínről nézve alig megy a horizont alá. A Marson az északi nyarat a hűvös, viszonylag enyhe hőmérséklet és a vízpárában gazdag légkör jellemzi. A bolygó ekkor jár naptávolban, ennek megfelelően gyengébb besugárzást kap, mint a déli félteke nyara idején.

Hallgassa meg a Phoenix landolását!

Az európai Mars Express-űrszonda is követte a felszín felé ereszkedő Phrenixről érkező adatokat. A 7 és 8 kHz közötti frekvenciájú jelek a leszálló űreszközről származnak, amelyhez legközelebb 1550 kilométerre volt a Mars Express. A rádióadás frekvenciájának változása a két szonda egymáshoz viszonyított mozgásának változásától áll elő. A hangfelvétel az ESA  honlapján hallgatható meg.


Mivel az északi pólussapka tetején a szén-dioxid csak télen alkot jégtakarót, nyáron a vízjég közvetlenül a felszínen van, ennek megfelelően intenzíven szublimál, és a légkörben nő a vízpára mennyisége. Az egyenlítő térségében, alacsony szélességen a felszálló légáramlatoktól ekkor trópusi felhők jelennek meg, noha ezek sokkal ritkábbak földi társaiknál, és nem hullik belőlük csapadék. A Phoenix helyén kisebb porördögök megjelenése várható, de nagy porviharra ilyenkor nem kerül sor.

Forrás: NASA, JPL, Caltech, UA

A leszállási ellipszis, amelyen belül 99%-ra tették a landolás esélyét (kék), majd a légköri repülés adatai alapján pontosított helyszín (piros), végül pedig a rádióadások segítségével behatárolt biztos leszállóhely pozíciója (zöld) (NASA, JPL, Caltech, UA)

A Phoenix MET rövidítéssel ellátott meteorológiai állomása a klasszikus hőmérséklet- és légnyomásmérőkön felül egy lézeres radart (LIDAR) is tartalmaz, amely a kibocsátott lézersugarak visszaverődése alapján vizsgálja a légköri por- és jégszemcsék jellemzőit, a felhők és a köd tulajdonságait. Fő feladata, hogy segítségével megállapíthassák, milyen szerepet játszik a vízjégben gazdag északi sarkvidék a bolygó meteorológiai jellemzőinek és éghajlatának alakításában. Ez az egyetlen tudományos műszercsoport, amelyet kifejezetten a Phoenixre terveztek és készítettek, a többi berendezés jórészt az elhalasztott Mars Surveyor Lander műszereit és a pórul járt Mars Polar Lander tartalék egységeit tartalmazza - ezért is kapta az űreszköz a poraiból feltámadt mitológiai madár nevét.

Forrás: NASA, JPL, Caltech, UA

A meteorológiai állomás 1,2 méter hosszú árboca, rajta a három hőmérő helyével. Az eltérő magasságban mért hőmérsékleti értékek segítenek annak megállapításában, miként melegíti a napfényt elnyelő felszín a felette lévő légkört (NASA, JPL, Caltech, UA)

A meteorológiai állomástól a landolás után 18 órával érkeztek meg az első adatok. A hőmérséklet -80 és -30 Celsius-fok között változott a nap során, az átlagos légnyomás pedig 8,55 millibar körül volt (a Földön a tengerszintben 1024 millibár). Az átlagos szélsebességet 20 kilométer/órának mérte a Phoenix, az égbolt pedig tisztának, felhőmentesnek mutatkozott. Mindez nagyjából egybevág az előrejelzésekkel, amelyek az északi nyarat mérsékelten hűvösnek várták, tiszta égbolttal és erős ultraibolya napsugárzással.

A Phoenix a Marson: egy este a vörös bolygóval

Május 29-én (csütörtökön) 21 órai kezdettel előadásokat hallhatnak az érdeklődők a Phoenix leszállásával, eredményeivel és a Mars kutatásával kapcsolatban a Polaris Csillagvizsgálóban (Budapest, III. ker. Laborc u. 2/C). Derült idő esetén távcsöves bemutatás kíséri az előadásokat.

A program:

21:00 A Phoenix leszállása és első eredményei (Kereszturi Ákos)
21:30 Landolási technikák a Marson (Spányi Péter)
22:00 Marsrover-modellezés Magyarországon (Vizi Pál és a BME VAC csapat)
22:30 HungaroMars 2008: Magyar expedíció a Mars-analógia bázison (Boros-Oláh Mónika)


 

 

A Phoenixtől északnyugatra fekvő terület bemutatása (NASA, JPL, Caltech, UA)

 

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK