Amerikai kutatók visszafordítottak egy halálos kimenetelű idegrendszeri elváltozást a betegség vizsgálatára használt egerek egy részében, az állatok gerincvelejébe történő őssejtbeültetéssel. A kísérletek sikeressége pár éven belül új terápiás lehetőséget kínálhat például a szklerózis multiplexben.
![Forrás: [origo]](http://static1.origos.hu/i/0806/20080610idegsejt.jpg)
Az idegrendszeri eredetű megbetegedések nagy kihívást jelentenek az orvostudomány számára. Legtöbbjükre egyelőre nem létezik gyógymód, csupán bizonyos tünetek kezelésére van lehetőség. Ennek fő oka, hogy az idegsejtek nem képesek megfelelő hatékonysággal regenerálódni, tehát a pusztulásuk vagy funkcióvesztésük következtében működésképtelenné váló sejteket a szervezet nem tudja pótolni.
A Rochester Egyetem (New York) kutatói Steven Goldman professzor vezetésével olyan öröklődő idegrendszeri betegséget vizsgáltak, amelynek jól látható tünetei folyamatosan követhetővé teszik a betegség lefolyását állatmodellben. Ezért olyan mutációt idéztek elő egerek genetikai állományában, amely egy mielin nevű fehérje termelését lehetetlenné teszi. Az úgynevezett mielinhüvelyt az idegrendszer nem-idegsejtes összetevői, a gliasejtek hozzák létre, és az idegsejtek ennek segítségével képesek a gyors információvezetésre. Ha nem képződik mielin, a sejtek információvezető képessége drasztikusan lecsökken. Egerekben a mielin hiányának tünetei folyamatos remegéssel, rohamszerűen megjelenő rángatózással járnak, és az állatok 18-21 hetes korukra elpusztulnak.
A vizsgálatok során a kutatók humán magzati agyból származó gliasejt-előalakokat (olyan őssejtek, amelyek megindultak a gliasejtté alakulás irányába) különítettek el, és ültettek át a genetikailag módosított egerek gerincvelejébe. Az őssejteket öt különböző ponton injektálták az egerekbe.
A kezelés előtt az egerek immunrendszerének működését - amennyire lehetett - visszaszorították. Erre azért volt szükség, mert a szervezet saját védekező rendszerének elemei enélkül felismerik az idegen, azaz emberi eredetű őssejteket, és elpusztítják azokat.
A kísérletek során összesen 26 beteg egeret kezeltek a gliasejt-előalakokkal. Egerenként 300 sejtet ültettek be, 29 egeret használtak az injektálás kontrolljaként, és 59 állat maradt kezeletlen. 150 nap elteltével az összes kontroll és kezeletlen egér elpusztult, ám az őssejtekkel kezelt egerek rövidebb-hosszabb idővel túlélték őket, sőt 4 példány több mint 14 hónapig életben maradt. Ekkor azonban fel kellett áldozni őket azért, hogy a kutatók boncolásos vizsgálatokkal is megbizonyodhassanak a kezelés hatásáról.
A túlélő egerek esetében a tünetek fokozatosan enyhültek. A rángórohamok teljesen eltűntek, s lassan a remegés is múlni kezdett. A kutatók azt találták, hogy a gyógyulási folyamat mögött a mielinhüvely fokozatos felépülése áll. Azokon a pontokon, ahol beinjektálták az őssejteket a gerincvelőbe, megindult a mielinképzés, és helyreállt az idesejtek működése. A kutatók vizsgálatai kimutatták, hogy a mielinhüvely felépülése ezeken a pontokon normális szerkezetet mutatott.
Emberben a mielin hiánya rendkívül súlyos betegségek kialakulásához vezet. Ez áll például a szklerózis multiplex kifejlődésének hátterében (részletesebben lásd korábbi cikkünket: - Szklerózis multiplex: az első transzplantációs műtét), illetve több ritka, gyermekkori idegrendszeri elváltozást hoznak összefüggésbe a mielinképzés rendellenességeivel.
Goldman professzor ezért is tartja nagy lépésnek eredményeiket. Szerinte a klinikai kipróbálásig csupán néhány év van hátra. egy lehetséges terápiás alkalmazás alapjait most lefektették, a módszer működik, most a hatásfok javításán van a sor. Első lépésként - a rohamok visszaszorítása érdekében - gyógyszeres kezeléssel próbálják enyhíteni az egerek tüneteit, amellyel a betegség legnehezebb fázisában (ekkor pusztult el a legtöbb egér) növelhető a túlélés, így a gyógyulás esélye is növekedhet.
![Forrás: [origo]](http://static7.origos.hu/i/0806/20080610idegsejt1.jpg)
A kutatók eredményeikről a Stem Cell nevű tudományos folyóiratban számoltak be, Neonatal chimerization with human glial progenitor cells can both remyelinate and rescue the otherwise lethally hypomyelinated shiverer mouse címmel.
[origo]
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.