Múmia-rekordok - a legrégibb, a legszebb és a magyarok

2008.06.14. 18:26

Idén nyáron kerül a mozikba a filmgyártással egyidős Múmia-filmek remake-jének harmadik része. A közelgő bemutató alkalmából a félelmetesnek tartott, ám a valóságban csak egy egyedi temetkezési szokás során létrejött emberi maradványokkal kapcsolatos rekordokból szemezgettünk.

Örök életű múmiák

Forrás: Getty Images

A múmia-kutatás kezdetei Napóleon egyiptomi hadjáratára nyúlnak vissza: a franciák, majd az őket visszaszorító angolok - mintegy hozadékként - a hadjáratokról gazdag gyűjteményeket vittek magukkal Európába. Az egyiptológia és a tudományos régészet megszületésével egyre nagyobb lett a lelkesedés és az érdeklődés a Nílus menti ország kincsei iránt, amit a folyamatos feltárások csak tovább fokoztak. A kutatás a mumifikált emberi maradványok mellett sok más élőlény örökkévalóságnak tartósított tetemét is napvilágra hozta: a század tudományos módszerei és metodikája miatt ezeket azonban nem feltétlen tartották érdekesnek vagy értékesnek. A szakszerűen tartósított testek mellett számos természetes múmiát ismerünk: egyeseket az extrém hideg tartósított, mint Ötzit, a jégembert, mások az északi mocsarakban maradtak fenn, de találtak sóbányák őrizte maradványokat is.

A legrégibb

Forrás: British Museum

Gyömbér a londoni British Museumban

A legrégibb ismert egyiptomi mumifikált maradványok nagyjából 5000 évesek lehetnek. Ezek közül a legismertebb a Gyömbér nevű múmia, amelyet hajszínéről neveztek el. A II. Ramszesznél vagy I. Széti fáraónál is régebbi, kb. i.e. 2600-ból származó múmia jelenleg a British Múzeumban látható; Gíza mellett fedezték fel. A mai napig nem tudható, hogy csupán a sivatagi homok tartósította a testet, vagy mesterséges mumifikálásnak köszönhetően maradt fenn, a legkorábbi eljárások ugyanis igen egyszerűek voltak, a mindenki által ismert technikák csak jóval később alakultak ki.

Orvosság porított múmiából

Forrás: Getty Images

A legfurcsább múmiahasznosítást a középkorból ismerjük, amikor az ókori maradványokat bitumennel összekeverve, illetve porrá őrölve orvosságként árulták. Amikor aztán kifogytak a múmiákból, különféle más holttesteket kerestek és próbáltak erre a célra használni. A szokás igen sokáig fennmaradt: még nagyjából 200 évvel ezelőtt is úgy gondolták, hogy az őrölt múmia jó a szívbántalmakra.

Bizarr vetkőztetés

Forrás: Getty Images

Múmiák egy raktárban, 1955

A legbizarrabb szórakozást is a múmiák jelentették, hiszen a 19. században az európai arisztokraták passzióból vettek múmiákat, majd azok kicsomagolása igazi társasági élményt jelentett. Ezek a szeánszok persze nem tettek jót a maradványoknak: több száz múmia pusztulhatott el csupán attól, hogy levegő érte őket.

Múmiák Amerika iparosításában

Az egyik legismertebb, múmiákkal kapcsolatos városi legenda is ekkor, a 19. században született, és az érdekes módon Mark Twain nevéhez fűződik. Az amerikai író Jámbor lelkek külföldön című művében arról számolt be, hogy az Amerikába szállított múmiák tömegével végzik a papíripar alapanyagaként, de az ipari forradalom egyik legkedveltebb fűtőanyagát is a múmiák jelentik. Arról, valós volt-e Twain leírása, a mai napig vitáznak a szakemberek.

Félreismert múmiák

A speciális klímának köszönhetően a Nílus menti országban előkerült múmiák egytől egyig kiváló állapotban maradtak meg, ma a világ szinte összes múzeumában találhatunk belőlük. Zahi Hawass, az Egyiptomi Régiségek Főtanácsának főtitkára azonban egy nemrég adott interjúbanaggodalmát fejezte ki: szerinte komoly problémák lehetnek a korábban megtalált és ma tárlókban megcsodálható királyi méltóságok múmiáinak identitásával. Erre a szakmai körökben is felháborodást keltő bejelentésre az után került sor, hogy Hatsepszut királynő sikeres azonosítását követően kiderült: a korábban I. Thotmesz fáraónak tulajdonított múmia valójában egy vadászbalesetben elhunyt ismeretlen ifjú holtteste.

Forrás: Getty Images

Sokáig Nofertitinek hitték

Előző
  • 1
  • 2
Következő