Mentőexpedíciót szervez a NASA az űrrepülőgéphez

2008.06.19. 13:18

Az Atlantis űrrepülőgép október második vagy november első felében indulhat a Hubble-űrtávcső javítására. A Columbia 2003-as tragédiája óta ez lesz az első küldetés, amelynek során nem a Nemzetközi Űrállomás lesz a célpont. A NASA ezért példátlan biztonsági intézkedésekkel készül.

Az öregedő, de még mindig rendkívüli tudományos teljesítményt nyújtó Hubble-űrtávcső (HST) már három nagyjavításon, illetve műszerfrissítésen esett át, összesen négy űrrepülőgépes küldetés során (a harmadik javítás két részletben, 1999-ben, illetve 2002-ben történt). A HST leváltására tervezett James Webb-űrteleszkóp indulását 2013-ra tervezik, de a Hubble nem tart ki addig egy újabb szerviz nélkül. A korábbra tervezett küldetést a Columbia 2003-as katasztrófája miatt elhalasztották, és hosszú vita (legyen-e egyáltalán javítás) után most kerül rá sor.

Nem lehet az űrállomásra menekülni

A javítás során kicserélik a HST giroszkópjait, néhány akkumulátorát, valamint az ACS kameránál és a spektrográfnál is végeznek szereléseket. A javításnak fontos eleme a COS jelű spektrográf beszerelése, amely az ultraibolya tartományban lesz hatékonyabb elődjénél. Emellett az egyik legfontosabb detektort, a WFPC-2 kamerát is kicserélik: utóda a fejlettebb WFC3 lesz, továbbá egy új külső hővédő borítást is kap a berendezés. Minderre összesen hat űrsétán kerül sor.

A HST olyan pályán kering, ahonnan az űrrepülőgép nem képes eljutni a Nemzetközi Űrállomásra (ISS-re). Erre elméletileg akkor lenne szükség, ha a start folyamán olyan sérülés keletkezne az űrrepülőgépen, amelynek következtében az nem tud biztonságosan visszatérni a Földre. Amennyiben az ISS-hez vezető út során történne egy ilyen esemény, az űrállomás befogadhatja a legénységet addig, amíg egy mentőexpedíció megérkezik. A HST-t meglátogató küldetés során azonban ez - az eltérő pályák miatt - nem jöhet szóba.

A legutóbbi biztonsági átalakításoknak köszönhetően egy komoly sérülésnek a NASA szerint 1/400-nál is kisebb a valószínűsége. A NASA mégis kidolgozott egy olyan programot, amelynek keretében az esetleg súlyosan sérülő Atlantis legénységét egy másik űrrepülőgéppel, az Endeavourral menthetik meg.

A mentőexpedíció lépései

A terv alapján a HST javítására induló Atlantis (STS-125-ös küldetés) startjának időpontjában egy közeli indítóálláson várakozik majd a vész esetén mentőhajóként szolgáló Endeavour űrrepülőgép (STS-400), de a szokásos hét helyett mindössze négyfőnyi legénységgel a fedélzetén.

Az Atlantis takarékos üzemmódban maximum 17-24 napig tud Föld körüli pályán keringeni úgy, hogy a legénységnek a megfelelő életkörülményeket biztosítja. Ha a NASA úgy dönt, az Endeavour az Atlantis startja után négy napon belül képes indulni.

A mentőhajó a start után egy napon belül eléri az Atlantist, majd a két űrrepülőgép kinyitott rakterekkel, egymás hossztengelyére merőleges irányban, tehát "oldalt" elfordulva néhány méterre megközelíti egymást. Térbeli helyzetüket ezt követően egy robotkarral rögzítik, amelynek két vége a két űrrepülőgéphez kapcsolódik. Az első űrsétán egy huzalt feszítenek ki a két űreszköz között, amelynek segítségével a sérült Atlantis legénysége átjut az Endeavour fedélzetére.

Az átszállásokat pontosan kell megtervezni. Ahhoz ugyanis, hogy a mentőhajóban mindenkinek jusson hely, az űrsétákhoz használt űrruhákból (ún. EMU szkafander) hármat az Atlantison kell hagyni az utolsó művelet keretében, míg a visszatéréshez használt űrruhákból (ún. ACES vagy LES szkafander) mindegyiket át kell hozni. A mellékelt ábra a legénység, illetve a szkafanderek átrendeződésének tervét mutatja, három űrséta alatt.

Forrás: NASA

A három űrséta menete, ahol a piros szín az ACES, a szürke pedig az EMU szkafandereket jelöli (NASA)

Egy sikeres összekapcsolódást követően négy nap után térhet vissza a bajbajutott legénységgel az Endeavour a Földre. A sérült Atlantisra pedig szomorú sors várna: feltehetőleg távirányítással, kontrollált helyen beléptetnék a légkörbe, ahol elégne.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK