Becsapódás és kihalás Kanadában

Az utolsó jégkorszak vége felé, mintegy 12 900 évvel ezelőtt váratlan kihalási esemény történt Észak-Amerikában, amelyet egy kozmikus látogató okozhatott. 

Allen West (Arizona University) és Ken Tankersley (University of Cincinnati) egy sötét, szénben gazdag réteget vizsgáltak Kanadában. Az anyag mintegy 12 900 évvel ezelőtt rakódott le, amikor az élővilág a jégtakaró visszahúzódásával párhuzamosan előretört a területen. Ekkoriban a környezeti feltételek egyre kedvezőbbé váltak a növények és állatok számára, ám a felvirágzás hirtelen megtorpant, miközben váratlanul visszaesett a hőmérséklet.

Közel 1300 éves lehűlés köszöntött be, méghozzá sokkal gyorsabban, mint ami a jégkorszakok éghajlati változásaikor jellemző. Már eddig is voltak olyan feltételezések, hogy a váratlan jelenséget egy becsapódás robbanásától a légkörbe került por is létrehozhatta, amely lecsökkentette a felszínre jutó napfény mennyiségét. A katasztrófa nyomán számos faj, többek között a gyapjasmamutok is kihaltak a területen. Mindeddig azonban nem találtak erős bizonyítékot a kataklizmára.

A réteget ezúttal részletesebb elemzésnek vetették alá. A tanulmányozott mintákban az átlagos szintet meghaladó irídium-koncentrációt, sok ún. mágnesezhető mikroszferulát (megolvadt, majd újraszilárdult apró gömböt), kormot, Földön kívüli eredetű héliumizotópokat tartalmazó fulleréneket, valamint üvegszerű és szénben gazdag mikroszkopikus gyémántokat azonosítottak. Ezek a jellemzők egy kozmikus test becsapódásainak hatására utalnak.

A becslések alapján egy közel 1,5 kilométer átmérőjű vagy még nagyobb objektum találkozott bolygónkkal, amely felszínen vagy nem sokkal a felszín elérése előtt robbanhatott fel. Az esemény véletlenül Kanada egyik gyémántban gazdag területe felett következett be, és sok gyémántszemcsét szórt szét nagy területen - talán ez is közreműködött a fenti rétegben található gyémántszemcsék területi elterjedésében.

A katasztrófa a Tunguz-eseményhez hasonlóan ledöntötte a növényzetet, és fel is égette azt. Feltehetőleg egy üstökösmag vagy laza szerkezetű kisbolygó okozta a katasztrófát. Az esemény rekonstrukciójával közelebb kerülhetünk annak megértéséhez, hogy az ilyen robbanások miként befolyásolják bolygónk éghajlatát.