Néhány százmillió évvel ezelőtt, a prekambrium vége felé a földtörténet legnagyobb és leghosszabb jégkorszaka sújtotta a Földet, amikor még a trópusi területek is eljegesedtek. A "hógolyó Földet" később a légkörben felhalmozódó, vulkáni eredetű szén-dioxid üvegházhatása tudta megolvasztani. A fejlett állatok robbanásszerű megjelenése is ehhez a meleghullámhoz kapcsolódhat.

"Pottyantott kő" (angolul dropstone). A jég által szállított, majd abból kiolvadó kőzetdarab a finoman rétegzett iszapban landolt a tenger aljzatán, majd az iszap megkövesedett és bezárta. (Ghaub Formáció, Namíbia; forrás: snowballearth.org)
A Föld éve alkalmából új sorozatot indít a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytára és az [origo]. Bemutatjuk bolygónk múltjának legfontosabb geológia és éghajlati eseményeit, a kontinensek vándorlásától a jégkorszakokig. A "fő fogást" azonban az egykori élőlények jelentik: felfedjük a legjelentősebb ősmaradványokat és a leghíresebb lelőhelyeket.
Az első részben bemutattuk a prekambrium legfontosabb eseményeit: az ősi földkéreg és a kontinensek, illetve az őslégkör és az ősóceán létrejöttét, majd megismerhették a legfontosabb kőzeteket és az ősi élővilágot is.
A földtörténet legnagyobb és leghosszabb jégkorszaka
A proterozoikum (előidő) klímájára utaló bizonyítékok viszonylag jól megőrződtek az egykori kőzetekben, ám igen nehezen értelmezhetők. Például glaciális (gleccser által lerakott) üledékeket találtak az egykori trópusokon (lásd jobbra, az 1. ábrán). Ezekkel keveredve vasban gazdag üledékek fordulnak elő, amelyek főleg a prekambrium korábbi szakaszaiban voltak gyakoriak, amikor az óceán és a légkör még egyáltalán nem, vagy csak alig tartalmazott oxigént. Közvetlenül a gleccserüledékek fölött pedig kizárólag meleg vízben képződő karbonátos kőzetek rakódtak le. Ha a Föld olyan erősen lehűlt, hogy a trópusokig beborította a jég, akkor vajon hogyan melegedett fel ismét ilyen gyorsan? Hogyan reagált az élővilág ezekre a drasztikus változásokra?
Ezekre a kérdésekre az ún. "Hógolyó Föld" elmélet nyújt magyarázatot, amely Joseph Kirschvink nevéhez fűződik. Elképzelése szerint a következő négy fázis követte egymást.
1. fázis. 770 millió évvel ezelőtt a szárazföldek kis kontinenseket alkottak az Egyenlítő közelében.
A megnövekvő csapadékmennyiség egyre több szén-dioxidot mosott ki a levegőből, és a szénasavas víz gyorsabban erodálta a kontinentális kőzeteket. Az üvegházhatás csökkenése miatt a globális hőmérséklet csökkent, és eljegesedések kezdődtek a sarkvidéki óceánokon.
A fehér jég több napfényt tükrözött vissza, mint a sötétebb tengervíz. Ez a visszacsatolás megállíthatatlan lehűlést idézett elő, ami néhány évezreden belül jéggel borította be a bolygót.
2. fázis. A globális átlaghőmérséklet hamarosan mínusz 50 Celsius-fokra zuhant (ez már közelít a mai Marséhoz), és az óceánokat egy kilométer vastagságú jég borította be. A legtöbb mikroszkopikus tengeri szervezet elpusztult, de némelyikük fennmaradt a vulkáni eredetű melegforrások közelében.
A hideg és száraz levegő meggátolta a szárazföldi gleccserek növekedését. Az esők hiányában a vulkánokból kiáramló szén-dioxid nagy mennyiségben halmozódott fel a légkörben.
3. fázis. A vulkáni működés néhányszor tízmillió év alatt több százszorosára növelte a szén-dioxid koncentrációját a légkörben.
Az üvegházhatás lassan a jég olvadáspontja fölé emelte a hőmérsékletet. A tengeri jégből elpárolgó nedvesség újra megfagyott a magasabb kiemelkedéseken, a szárazföldi gleccserek növekedését táplálva.
A trópusokon kialakuló nyílt vízfelület elindította a globális hőmérséklet gyorsabb növekedését. A hógolyót felváltotta egy meleg és csapadékos világ.
4. fázis. A tengervíz fokozódó elpárolgása tovább növelte az üvegházhatást. A felszíni átlaghőmérséklet most plusz 50 Celsius-fok fölé emelkedett, erősítve a párolgást és a csapadék mennyiségét.
A szénsavas esők erodálták a gleccserek visszahúzódásával felszínre kerülő kőzeteket, és bikarbonát-ionokat szállítottak az óceánokba, hol karbonátos kőzetek képződtek (kiszivattyúzva a szén-dioxid nagy részét a légkörből).
A hosszú genetikai izoláció után gyökeresen új életformák népesítették be a Földet, amint a globális klíma normalizálódott.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.