Műholdképek a gyakorlatban - a szárazföldek hőmérséklete

A műholdfelvételek gyakorlati alkalmazásának körében már bemutattuk a tengerfelszínek hőmérsékletét megbecslő eljárást. A módszer kis, de fizikailag lényeges módosításokkal a szárazföldek térképét is meg tudja mutatni.

Idén augusztus 21-e szép nyárvégi nap volt, szinte teljesen felhőmentes idővel a Kárpát-medencében és a kapcsolódó balkáni és moldvai területeken.

A felhőmentesség pedig fontos feltétele a felszín hőmérsékletét az űrből megbecslő eljárásnak, hiszen az ehhez felhasznált adatoknak a felszínről, és nem a felhők tetejéről kell a műhold szenzorába érkezniük.

Töltse le a felvételt feliratok nélkül, nagyobb méretben!

Lenti képünk már a feldolgozás eredményét mutatja. A sárga és különösen a piros színek a meleg, míg a kék és lila színek a hidegebb felszínt mutatják. A kép alján kicsiben látható skála szerint a képen a leghidegebb felszín 10, a legmelegebb 50 Celsius-fokos. Itt kell kiemelnünk azt, hogy a felszín hőmérséklete nem egyezik meg a meteorológiai jelentésekben szokásos, 2 méter magasságban mért léghőmérséklettel. Nyári délelőttökön a felszín az, amely a napsugárzást elnyelve felmelegszik, és a meleg felszín fűti az alsó légrétegeket. Így aztán e magas hőmérséklet-értékekben (elsősorban a Kárpátok déli előterében és a Fekete-tenger mellékén, kisebb mértékben az Alföldön) nincs semmi meglepő.

Az eljárás nem szolgáltat adatokat a vízfelszínekre, hiszen a víz hőmérsékletét a felvétel más színtartományában készült csatornáit felhasználva becsülhetjük meg. Ugyancsak fekete foltok maradnak a felhők helyén: itt a módszer szolgáltat - meglehetősen pontatlan - adatokat a felhők tetejének hőmérsékletére, azonban az itt megjelenő mínusz 15 és mínusz 50 fok közötti értékeknek a felszínhez semmi közük, így ezeket nem is jelenítettük meg.

A Terra műhold MODIS-rendszerének felvételét augusztus 21-én rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán.