Hatalmas opálmezőket fedeztek fel a Mars felszínén

2008.10.29. 11:14

A legújabb megfigyelések alapján még közel 2 milliárd évvel ezelőtt is sok folyékony víz lehetett a Mars felszínén. A felfedezés akár az élet kialakulásának lehetőségéről alkotott képünket is megváltoztathatja.

 

A Mars felszíne jelenleg száraz környezet, de különböző jelek alapján ez nem mindig volt így a múltban. Az egykori felszíni víz nyomainak keresése több szempontból is fontos: egyrészt kulcsot ad az ősi felszíni viszonyok és az éghajlat rekonstrukciójához. Másrészt pedig közelebb vihet minket annak eldöntéséhez, volt-e esély az élet kialakulására a bolygón.

A Mars Reconnaisance Orbiter-szonda (MRO) CRISM detektora a felszín ásványos összetételét térképezi. Mivel az egyes ásványok eltérő viszonyok között keletkeztek, koruk és előfordulásuk jellemzői alapján az egykori környezeti feltételek rekonstruálhatók.

A szakemberek ezért kiemelt figyelmet fordítanak a vizes környezetben képződött ásványokra, amelyeket eddig két nagy csoportba soroltak. Az agyagok a bolygó fejlődésének korai, melegebb időszakából maradtak vissza, és közel 3,5 milliárd évvel ezelőtti időpontig alakultak ki. Utánuk rakódott le sok szulfát, amelyek már hideg, savas vizekből ülepedtek ki, és erre mintegy 3 milliárd évvel ezelőttig került sor.

A most azonosított ásványok képezhetik a harmadik nagy csoportot: ezek az opálok. A Földön is jól ismertek, szilikátos anyagukban 1-20% közötti víztartalom lehet, általános képletük: SiO2 * nH2O. Jellegzetesen vizes közegben alakulnak ki.

A most megfigyelt opálásványok még 2 milliárd évvel ezelőtt is keletkezek a bolygón - tehát lényegesen kiterjesztik azt az intervallumot, ameddig folyékony víz (feltehetőleg nem folyamatosan, de rendszeresen) jelentős mennyiségben megjelent a felszínen.

A kutatók szerint feltehetőleg vulkáni hatásra, vagy meteoritbecsapódások révén megolvadt jégből származott az a víz, amelyben az opál keletkezett. Eddig elsősorban a Valles Marineris hatalmas árokrendszerének térségében azonosították, ahol vékony, nagy távolságon követhető rétegeket alkot. Ilyen ásványokat egyébként a Spirit is talált a Gusev kráterben, amelynek aljzatán véletlenül két helyen lesöpörte azokról a törmeléket.

A jelenlegi megfigyelés alapján az opál gyakran vízfolyásnyomok közelében mutatkozik, és sokszor vas-szulfátokkal együtt figyelhető meg. Utóbbi a korábban emltett szulfátokhoz részben hasonlóan, enyhén savas kémhatású, viszonylag hűvös vizekben keletkezhetett - bár vulkáni tevékenység végén jellemző, ún. utóvulkáni hévforrrások is kialakíthatták őket.

Forrás: NASA

Hamisszínes felvétel a Valles Marineris térségében azonosított világos, opált tartalmazó rétegekről (NASA, JPL-Caltech, UA)

Összegezve: míg korábban csak morfológiai nyomok (ősi folyómedrek, kiszáradt tavak) utaltak az egykori nedves környezetre, ma már az ekkor képződött ásványi átalakulások nyomai is azonosíthatók. Utóbbiak alapján úgy fest, hogy a korai melegebb időszakból később hűvössé vált bolygó felszínén is gyakran jelent meg a folyékony víz - igaz, a korábbitól eltérő, egyre savasabb feltételek között.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK