A Volga, Európa leghosszabb folyója - amely egyben a kontinens délkeleti határát jelöli ki - a Kaszpi-tóba ömlik. Az igen bővizű folyó és a jelentős árapályt nem mutató állóvíz találkozásánál kontinensünk legkifejlettebb deltája alakult ki.
Tovább a gyűjteményre
A csaknem 3700 kilométer hosszú Volga folyam vízgyűjtőjének nagy része a Kelet-Európai-síksághoz tartozik, hegyek, pontosabban az Ural-hegység vonulatai csak a vízgyűjtő keleti részén találhatók. Az Ural és a Kaszpi-tó közt épp a Volga jelenti kontinensünk földrajzi határát, tehát a műholdképen bemutatott, Oroszországhoz tartozó deltavidék Európa és Ázsia határán helyezkedik el.
A Volga Európában nemcsak a leghosszabb, de a legbővízűbb folyó is. Jelentős vízhozamával sok hordalékot is szállít, amelynek túlnyomó részét a torkolat közelében rakja le. A folyam vize a Kaszpi-tóba, a világ legnagyobb, a világtengerrel nem érintkező állóvizébe ömlik - e tavat hatalmas, négy Magyarországnyi területe miatt gyakran nevezik, földrajzi szempontból helytelenül, tengernek. A Kaszpi-tó szintje 28 méterrel van a világtenger szintje alatt, vize enyhén sós. Árapály-jelenség épp a vízfelület elzárt volta miatt alig jelentkezik; minden adott tehát a Volga-torkolat látványos deltává fejlődéséhez.

A felvétel kiterjedése: 250x250 kilométer
Nézze meg a felvételt feliratok nélkül, nagyobb méretben!
A deltatorkolat neve a mostani képen is feltűnő háromszög-alakból, a görög delta betű formájából ered. A delta háromszögének egyik sarka az érkező folyó torkolati ágakra szakadásának helye. Ezek az ágak tovább szakadozva, helyenként egyesülve speciális parti vízivilágot, mocsárvidéket hoznak létre, széles szakaszon érve el a tengerpartot. A háromszög másik két csúcsát azok a pontok jelentik, ahol a legszélső folyóágak elérik a tengert. A Volga-delta esetén ez utóbbi pontok között 200 kilométernél is nagyobb a távolság. A deltatorkolatokban a szárazföld épül a tenger rovására; a tengerpart helye gyakran egy emberöltő alatt is észrevehetően elmozdul.
Torkolatrendszerek az űrből
A Terra műhold MODIS-rendszerének felvételét október 27-én rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán.
[origo]
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
Gyenge lábakon áll a 2012-es világvége-jóslat
Évek óta terjed a jóslat: 2012. december 21-én eljön a világvége. Hirdetőinek legfőbb érve, hogy a maják naptára ekkor ér véget, mert ők előre látták, hogy eztán már ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.