Először készült működő agyszövet őssejtekből - kép

Japán egyik legnagyobb természettudományos kutatóintézete, a RIKEN által november 6-án közreadott felvételen egy működő emberi agyszövet látható, amelyet - a világon először - őssejtekből hoztak létre az intézet kobei fejlődésbiológiai laboratóriumában. A Yoshiki Sasai és kutatócsoportja által kifejlesztett módszer új lehetőségeket nyithat a különböző agyi megbetegedések kezelésében.

A jövő regeneratív terápiájában csupán a betegségek egy része lesz gyógyítható egyes sejttípusok beültetésével. Teljes szövetek transzplantációja azonban komolyabb eredményeket hozhat - olvasható a Riken intézet sajtónyilatkozatában. A japán kutatók őssejtekből nem csupán bizonyos sejteket, hanem idegszövetet hoztak létre.

Bár ez az idegszövet még alkalmatlan arra, hogy használható legyen például a stroke-betegek kezelésére, a jövőben - a módszer fejlesztésével - akár ez is lehetővé válhat. Az egyelőre kis szövetdarabokon azonban máris kiválóan lehet tanulmányozni egyes idegrendszeri kórfolyamatokat (például az Alzheimer-kór kialakulását), illetve tesztelni egyes gyógyszereket, oltóanyagokat.

A kutatóintézet közleménye szerint az agykéregre jellemző szöveteket a mostanában reflektorfénybe került úgynevezett indukált pluripotens őssejtekből nyerték, amelyek hasonlóak az embrionális őssejtekhez, de kialakulásukat mesterségesen váltották ki, jellemzően felnőtt hámsejtekből. Az eljárás során egy bizonyos feladat ellátására már "szakosodott" (szakszóval differenciálódott) testi sejtnek visszaállítják a genetikai óráját, vagyis törlik azt a már futó genetikai programot, amelynek köszönhetően az adott feladatot képes volt ellátni, majd ezután új programot "töltenek bele". Látható, hogy itt őssejtek alkalmazására nem kerül sor, pedig a köztes állapotban a sejt az embrionális őssejtekhez volt hasonló (indukált pluripotens őssejt).

A japán kutatók által létrehozott agyszövet sejtrétegei, különböző színű festéssel

A két milliméter átmérőjű, miniatűr gombákra hasonlító agyszövetdarabok sejtjei önmaguktól négy, jól megkülönböztethető zónába szerveződtek. Ez a szerveződés rendkívül hasonló ahhoz a struktúrához, amely az emberi embriókban megfigyelhető. A szövetek idegi aktivitást - így például elektromos jelátvitelt - is mutattak.

Egy másik kísérletsorozat során a kutatócsoportnak egerek embrionális őssejtjeiből is sikerült agykéregszöveteket létrehozniuk. Neuronhálózat alakult ki, amely jól válaszolt az ingerlésre. A szöveteket szelektíven "rá lehetett bírni" arra is, hogy különböző agykéregtípusokká alakuljanak, amelyek az emlékezet, a látásérzet és más feladatok szabályozásában vesznek részt.

Számos betegség hátterében valamilyen sejttípus vagy sejtcsoport hiánya vagy kóros működése áll. Az egyik klasszikus példa az 1-es típusú cukorbetegség, ahol a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei pusztulnak el. Az ilyen betegségeknél a sejtpótlás egyik nagy lehetősége a sejtterápia, vagyis a hiányzó sejtek mesterséges úton történő pótlása. Itt jelenleg az őssejtek vannak fókuszban: főleg embrionális őssejtekből irányítottan kitenyésztett, "igény szerint megrendelt" sejteket juttatnának be a betegekbe. A nyugati, bizonyítékokon alapuló orvostudomány ezt még nem alkalmazza, a jelenlegi, felnőtt szervezetből származó szöveti őssejtekkel zajló klinikai próbákban is inkább magukat az őssejteket juttatják be a betegekbe, hogy azok "csináljanak valamit" a problémás területeken.

Az őssejtek, főleg az embrionális őssejtek alkalmazása körül azonban nem csillapodnak a szakmai-etikai viták. A tőlünk keletre fekvő országok némelyikében gyakorlatilag emberkísérleteket folytatnak velük, míg nyugatra az óvatosabb kezdeti lépések mellett megpróbálnak olyan módszereket is keresni, amelyek legalább részben kiválthatják az őssejtek alkalmazását.