Szagunk ugyanolyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk

Testünknek ugyanolyan ránk jellemző, tökéletesen egyedi a szaga, mint amilyen egyedi az ujjbegyeink rajzolata. Rághatunk mentát vagy fokhagymát, ez az egyedi szag akkor is megmarad - mutattak rá amerikai kutatók.

Az emlősöknek - köztük az embereknek is - egyedi, genetikailag meghatározott a testszaga, azaz a szagtípusa. Ez egyfajta szagnévjegy, amely segít az egyedek egymástól való megkülönböztetésében, sőt még a párválasztásban is szerepet játszik. Az egyedi szagtípust részben az úgynevezett fő hisztokompatibilitási rendszer (major histocompatibility complex, MHC) génjei határozzák meg. Az MHC az immunrendszer működésében játszik szerepet, és szinte minden gerincesben megtalálható.

A szagtípus-információt a testnedvek - például a verejték és a vizelet - adják át. Ezekben a folyadékokban számos, a levegővel terjedő illékony szerves vegyület található. Többségük illatos, jobban mondva szagos, amint azt mindenki megtapasztalhatta egy tömegközlekedési járművön vagy egy tornatermi öltözőben. Ugyanakkor az állat vagy ember által fogyasztott táplálék is befolyásolhatja a testszagot, érzékletes példát szolgáltatnak erre a húsevésről vegetáriánus kosztra áttérők vagy a rendszeresen fokhagymát fogyasztók.

A philadelphiai Monell Chemical Senses Center kutatói arra a kérdésre keresték a választ, vajon megakadályozhatja-e az étrendváltozás azt, hogy érvényre jusson valakinek a genetikailag meghatározott szagtípusa, így elfedve a szagazonosító jellemzőket.

A viselkedéstesztekben az "érzékelő" egereket arra idomították, hogy szaglóérzékük segítségével megkülönböztessék azokat a kísérletiegér-párokat, amelyeknek eltérőek az MHC-génjeik, az étrendjük vagy mindkettő. A kutatók kémiai elemzéssel meghatározták a különböző MHC-háttérrel rendelkező, valamint eltérő ennivalóval táplált egerek vizeletében lévő illékony kémiai vegyületek profilját.

A PLoS ONE tudományos folyóiratban közzétett eredmények szerint a genetikailag meghatározott szagtípus az egerek étrendjétől függetlenül megmaradt, noha az étrendváltozások jelentősen befolyásolják az egyes egerek szagprofilját. Ennek ellenére az érzékelő egerek és a kémiai elemzés is ki tudta mutatni az alapvető szagtípust.

"Az állatmodellt használó kísérletek eredményei alátámasztják azt az állítást, hogy a testszagok megváltoztathatatlan 'szaglenyomatot' képviselnek, ami hasonló az ujjlenyomathoz és a DNS-mintához" - mondta a tanulmány szerzője, Gary Beauchamp, a Monell viselkedésbiológusa. Ha ezt embereknél is egyértelműen bebizonyítják, akkor készíthetnek például az egyéneket azonosító szaglenyomat-vizsgáló készülékeket.

Hasonló szagérzékelő eszközökkel már folynak kísérletek. Különféle betegségeket - például rosszindulatú bőr- vagy tüdődaganatot, egyes vírusos betegségeket - igyekeznek elektronikus érzékelőkkel "szag alapján" beazonosítani.