Becsapódásra készülnek a Holdon

2008.11.10. 11:05

A Chandrayan-1 indiai Hold-szonda sikeresen pályára állt égi kísérőnk körül. A következő héten egy kisebb szondát küld a felszín felé, amelynek Földről nem látható oldalán egy másik, japán szonda mérései alapján 500 millió évvel tovább tartott a vulkanizmus, mint azt eddig gondolták.

A Holdunk felszínén látható vulkáni nyomok viszonylag idős alakzatok. A legkorábbi tűzhányók tevékenységére ásvány- és kőzettani elemzések utalnak, ám azonosítható kitörési központokból vagy lávafolyásokból kevés maradt fenn. A legtöbb vulkáni nyom valamivel később jött létre. Ezek a sötét lávasíkságok, az ún. mare-területek (Hold-tengerek), amelyek a nagy becsapódásos medencék területén jöttek létre, ott, ahol a felszín alatti törések mentén emelkedett fel a magma a Hold belsejéből. A kőzetanyagot a radioaktív elemek által termelt hő olvasztotta meg, amire főleg 3 milliárd évnél régebben került sor. Kísérőnk fejlődésének későbbi szakaszában már alig működtek tűzhányók a felszínen.

A Hold túloldalán sokkal kevesebb vulkáni nyom látható, részben ezért is a Földről megfigyelhető féltekére fókuszáltak az eddigi vizsgálatok. Emellett a Földről látható oldalon landoltak az Apolló-expedíciók is, ezért innen származnak a radioaktív korhatározásra lehetőséget adó kőzetminták.

A korhatározás másik módszere a kráterszámlálás: minél idősebb egy terület, annál több becsapódásos kráter van rajta. Az ismert krátersűrűségű vidékekről származó kőzetminták korának meghatározásával sikerült pontosítani ezt a skálát, ezért kizárólag a megfigyelt kráterek gyakorisága alapján is lehet korbecslést végezni.

Új korbecslés a vulkanizmusra

A SELENE japán szonda felvételei alapján a Hold túloldalán látható Moszkva-tenger és a Délipólus-Aitken-medence területén végeztek részletes kráterszámlálást. Junichi Haruyama (JAXA) és kollégáinak mérései alapján néhány helyen még 2,5 milliárd évvel ezelőtt is történtek lávaömlések. Eszerint a holdi vulkanizmus a túloldalon legalább 500 millió évvel tovább tartott, mint azt eddig feltételezték.

A Hold Föld felé tekintő oldalán, például az Oceanus Procellarum lávasíkságán még 1 milliárd évvel ezelőtt is zajlottak kitörések - míg a túloldalon korábban befejeződött a vulkanizmus. Az eltérés oka feltehetőleg a túloldalon jellemző vastagabb kéreg volt, amelyen kereszül nehezebben emelkedett fel a magma.

Forrás: JAXA

Az egykori vulkanizmusról árulkodó, kráterekben viszonylag szegény felszín (JAXA)


Becsapódásra készülve

Mint arról korábban beszámoltunk, a Hold vizsgálatából egyéb távol-keleti szondák is kiveszik a részüket. A legutóbb startolt indiai Chandrayan-1 kamerájának tesztelése közben több alkalommal is lefényképezte a Földet.

Forrás: ISRO

Földünk Chandrayan-1-ről fotózva (ISRO)

A detektor fekete-fehér képek rögzítésére képes, amelyekkel a Hold felszínén 5 méteres részleteket örökít majd meg - és a jelek szerint hibátlanul üzemel.

A szonda november 8-án, magyar idő szerint 12.45-kor állt Hold körüli pályára. Az űreszköz már kedden olyan térségbe jutott, ahol mozgását égi kísérőnk erősebben befolyásolta, mint a Föld, majd szombaton egy 817 másodperces fékezéssel pályára is állt körülötte. A tervek alapján egy hét alatt éri el végső, közel 30 perc keringési idejű útvonalát, miközben kisebb pályamódosításokat végez. Ezt követően, november 15-e körül bocsátja ki 150 kilogrammos becsapódó egységét (Moon Impactor Probe, MIP). Ez a Hold felszínével 2 kilométer/másodperces sebességgel fog ütközni, miközben nagyfelbontású spektrométerével, S-hullámsávú rádióadójával és egy videokamerával végez megfigyelésket.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK