Tudományos konferencia az evolúcióról - a katolikus egyház rendezésében

Darwin születésének 200. évfordulója alkalmából a Vatikánban rendezik meg jövőre azt a nemzetközi konferenciát, amelynek célkitűzése, hogy tudományosan megvizsgálják Darwin munkásságát és feloldják a darwinizmus és a teológia közötti "félreértéseket". A katolikus egyház képviselői nem látnak alapvető összeférhetetlenséget az evolúcióelmélet, a bibliai tanítások és a teológia között, amennyiben az evolúcióelméletet tudományos és nem ideológiai szempontból vizsgálják.

A katolikus egyház álláspontja meglehetősen sokat változott Darwin: A fajok eredete természetes kiválasztás útján című könyvének 1859-es megjelenése óta. Előtte az egyház ideológusai többé-kevésbé elfogadták a bibliai Genezis történetét. (Bár természetesen már akkor is sokan vallották, hogy a Bibliának ezt a fejezetét - több más résszel együtt - csak szimbolikusan szabad értelmezni.) A kreacionizmus képviselői azonban a mai napig nem szakadtak el attól az állásponttól, hogy a Biblia minden része szó szerint értendő.

A kreacionizmus, azaz a "tudományos teremtéstan" elmélete mellett főképp az amerikai Teremtéskutató Intézet (Institute for Creation Research) tagjai kardoskodnak. Ők a Föld korát mindössze 6000 évesre becsülik, a tudományosan elfogadott 4,6 milliárd évvel szemben. Hatezer év természetesen nem elegendő még a legalapvetőbb evolúciós folyamatokhoz sem, de a kreacionisták szerint nincs is szükség semmiféle evolúcióra az élőlények sokféleségének kialakulásához. Szerintük minden élőlényt Isten teremtett úgy, ahogy a Bibliában le van írva. Az ősmaradványok létére is van magyarázatuk: ezek az Özönvízben elpusztult állatok maradványai, és nem az evolúció "termékei". Az evolúció cáfolatára sokszor hozzák föl az átmeneti formák hiányát, ezért is fontos ütőkártya az evolucionisták kezében minden olyan fosszilis lelet, amely fejlődési állapotok közötti átmenetet bizonyít.

Az evolúcióelmélet fokozatos elfogadása

Amikor Darwin könyve megjelent, IX. Pius pápa állt a katolikus egyház élén. Ő és az akkori katolikus gondolkodók arra az álláspontra helyezkedtek, hogy nem bírálják nyíltan Darwin munkásságát, inkább nem is nyilatkoznak róla. A pápa azonban fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nem vallhatja magát hívő embernek és a katolikus egyház tagjának az, aki megkérdőjelezi az isteni teremtés tényét. Arról viszont nem nyilatkozott, hogy Isten eleve olyannak teremtette-e a világot, amilyennek most látjuk, vagy a teremtéssel csak "elindította" a világ fejlődését és a többit az evolúcióra bízta.

A következő pápa, X. Pius 1909-ben kibocsátott dekrétumában már különválasztotta az ember és a többi élőlény teremtését. Csak az ember létrejöttét sorolta a "speciális kreáció" kategóriájába, azaz ragaszkodott ahhoz a bibliai tanításhoz, hogy Isten az embert a saját képére teremtette, de a többi élőlény esetében már nem zárta ki a folyamatos változás, illetve a fajképződés lehetőségét.

XII. Piustól kezdve (aki 1939-1958 között volt az egyház feje) jelentősen változott az egyház álláspontja. Ennek részben oka volt az is, hogy egyre több tudományos fölfedezés támasztotta alá az evolúció jelenlétét a természetben. XII. Pius után később több pápa kijelentette, hogy az evolucionizmus nem ellentétes a hittel. II. János Pál pápa 1996-ban a Pápai Tudományos Akadémiához címzett levelében kifejtette, hogy "az új fölfedezések egyre inkább annak felismeréséhez vezetnek bennünket, hogy az evolúció több, mint hipotézis".

Az evolúcióelmélet és a teológia találkozása

A 21. század elején egyre sürgetőbben vetődik föl az evolúcióelmélet és a teológia találkozásának szükségessége, amelynek le kell győznie a kölcsönös félreértéseket, jelentette ki Gianfranco Ravasi érsek, a Pápai Kulturális Tanács feje egy közelmúltban megtartott sajtótájékoztatón. Szerinte ezért is öröm, hogy a Vatikánváros ad otthont 2009. március 3-9. között a Biológiai evolúció: tények és elméletek. Kritikus értékelés A fajok eredete megjelenése után 150 évvel címmel tartandó konferenciának. A találkozót a Gregoriana Pápai Egyetem (Pontifica Universitas Gregoriana) és az amerikai Indiana állambeli University of Notre Dame katolikus egyetem szervezi a Pápai Kulturális Tanács védnökségével. A konferencia része a tanács STOQ (Science, Theology and the Ontological Quest - Tudomány, teológia és az ontológiai kutatás) programjának.

A találkozó résztvevői között egyaránt lesznek különféle hitű, illetve nem hívő tudósok, filozófusok és katolikus, valamint protestáns teológusok. Nem hívják meg viszont sem a kreacionista tanok, sem a "tudományosabb köntösbe" öltöztetett, különösen Amerikában népszerű intelligens tervezettség (Intelligent Design - ID) "szakembereit".

A korábban már említett kreacionizmus tudománytalan és tarthatatlan volta nem igényel különösebb magyarázatot. Az intelligens tervezettség (részletesen lásd keretes írásunkban) viszont látszólag megfelel a katolikus elvárásoknak. Azonban mint Marc Leclerc atya, a Gregoriana Egyetem természetfilozófia professzora kifejtette, ez utóbbi tan - különösen az Egyesült Államokban - hozzájárult a jelenlegi "zavarhoz", mivel "noha elismeri a fajok evolúciójának megkerülhetetlen tényét, megpróbálja kiaknázni a neodarwinista elmélet gyenge pontjait azzal a céllal, hogy saját magát ugyanolyan értékű alternatív magyarázatként állítsa be: mintha csak az isteni 'intelligens tervezés' magyarázhatná az evolúciót". A katolikus tudósok zöme sem tekinti tudományos elméletnek az ID-t, ezért nem indokolt, hogy képviselőit meghívják a mostani konferenciára.

Ravasi érsek annak a reménynek adott hangot a konferenciát beharangozó sajtótájékoztatón, hogy ez a márciusi találkozó a tudomány és hit közötti kapcsolat valamiféle emblémájává válhat. "A konferencia a kölcsönös nyitottság jegyében azt keresi, miként lehet harmonikusan összefonni a tudományos oldalt a filozófiai és a teológiai oldallal" - mondta. Újságírói kérdésre hozzátette még, hogy a katolikus egyháznak nem kell bocsánatot kérnie Darwintól - mint ahogy azt tette például a kivégzett Giordano Bruno esetében -, mert az egyház sosem ítélte el Darwin munkásságát és a tudós könyvei sem kerültek indexre. (Érdekesség, hogy az anglikán egyház viszont "sajnálatát fejezte ki", hogy félreértelmezte Darwin evolúcióelméletét.)

Intelligens tervezettség: tudománynak álcázott kreacionizmus

A kreacionizmus még a teremtésben hívő tudósok és egyházi emberek zöme számára is vállalhatatlan gondolatokat fogalmaz meg, ezért - áthidaló megoldásként - napjainkban egyre inkább kezdi felváltani az intelligens tervezettség (intelligent design) elmélete. Az elmélet szerint a világot és benne az élőlényeket is egy magasabb rendű lény teremtette. Bár az intelligens tervezettség híveinek nézetei között vannak kisebb eltérések, döntő többségük elutasítja a makroevolúciót, az új fajok kialakulását (igaz, néhányan közülük elfogadják az élet valamiféle irányított, nagyléptékű fejlődéstörténetét). Úgy látják, hogy a fajteremtő evolúciós folyamat valószínűleg nem létezik, és még ha valamilyen formában létezne is, az elmélet darwini (a természetes szelekció által irányított) változata teljesen téves.

Az intelligens tervezettségnek sok híve van, bár - az új fölfedezéseknek köszönhetően - az elmélet hiányosságai egyre inkább kiütköznek. Az viszont tagadhatatlan, hogy ma az egyetlen tan, amely jelentős tábort tud magának toborozni az evolúcióelmélettel szemben. A két nézet hívei hosszú idő óta harcolnak egymással az Egyesült Államokban. A főképp az oktatást érintő perek kapcsán az amerikai sajtó gyakran idézi az első hasonló ügyet 1925-ből, amely azóta a Scopes-féle majomper címen vált ismertté. Tennessee állam Legfelsőbb Bírósága elítélte John T. Scopes biológiatanárt egy szintén 1925-ben hozott törvény alapján, amely szerint tilos olyan elméletet tanítani Tennessee iskoláiban, amely tagadja az isteni teremtés történetét, és azt állítja, hogy az ember a majomtól származik. A törvényt az evolúciós elmélet terjesztésének tilalmaként értelmezték. A 24 éves Scopes, aki a darwini tanokról beszélt diákjainak, bűnösnek találtatott.

Noha 80 év eltelt a Scopes-per óta, az amerikaiak dilemmája nem oldódott meg, nem tudják eldönteni, helyes-e, hogy a közoktatási intézményekben az evolúciós elméletet tanulják a diákok, a kreacionizmusról viszont csak a hittanórákon hallanak. A Gallup közvéleménykutató cég felmérése azt mutatja, az amerikaiak többsége azt szeretné, ha a vallásnak a mostaninál nagyobb hatása lenne a közéletre. Mintavételük alapján az amerikaiak 49 százaléka úgy érzi, a vallás veszít a társadalomra gyakorolt hatásából, 61 százaléka pedig úgy gondolja, a vallás választ ad a világ problémáira. Egy másik, 2004-es Gallup-felmérés alapján az amerikaiak 45 százaléka úgy gondolja, Isten az embereket jelen formájukban alkotta meg - nem régebben, mint kb. 10 000 éve.