Süvít a bóra az Adrián - a hét műholdképe

Miközben a Kárpát-medencében a hó hullását csodáltuk, a havat hozó légáramlat egész az Adriáig jutott. A hideg levegő látványos felhőformákat keltve emelkedik az Adria-parti magas hegygerincekig, majd a vidék jellegzetes szélvihara, bóra formájában jut a partra.

Az Adria horvát partjának hegyláncai, elsősorban a Rijekától délre, Pag szigete fölött húzódó Velebit-gerinc ilyenkor, télen igazi éghajlatválasztó.

Délnyugati oldalán a tenger szinte mindig enyhe, fagymentes időt biztosít, míg északkeletre, a szárazföld felé sokszor havas tájat és fagyot találunk. A kétféle időjárást térben alig húsz kilométer választja el, az is igaz, hogy a havas tájak több száz méteres magasságban vannak.

A felvétel kiterjedése 250x250 kilométer

Töltse le a felvételt feliratok nélkül, nagyobb méretben!

Az éghajlatválasztó gerincek sora felvételünkön különösen szépen látható az Alpoktól a Velebitig. Északabbra a hó rajzolja ki ezt a vonalat, míg délen ehhez egy különösen érdekes, felhőkből formált minta csatlakozik. Rijekától délre ugyanaz az áramlat jut ki ide északkeletről, amely hazánkban, a Dunántúlon is felhőutakat rajzolt. A légtömeg mintegy ezer métert emelkedik a kiemelkedő parti gerincek miatt. Innen viszont majdnem kétezer métert zuhan a tengerig, ezáltal a kicsapódott pára megszűnik, a felhők feloszlanak. A hegyek felől érkező bórát a műholdképen most nem látni (nem úgy, mint idén januárban készült felvételünkön), észrevehetjük viszont a hatásait: a szigetek parthoz legközelebbi részén, így Krk délkeleti csücskén vagy Pagon a zöld flóra helyett világos sziklafelszínt látunk: a sűrűn lecsapó bóra miatt itt nagyon gyér a növényzet.

Az Aqua műhold MODIS-rendszerének felvételét november 26-án rögzítettük az ELTE műholdvevő állomásán.