Egy új ábra szerint járványszerűen terjed a boldogság

A boldogság gyorsabban terjed a boldogtalanságnál, és a pénznél is nagyobb hatással van életünkre - állítják új tanulmányukban amerikai kutatók, akik szerint a gazdasági válság miatt egyre romló hangulatban jó tudni: sokat javít saját közérzetünkön, ha minél több boldog emberrel vagyunk közelebbi-távolabbi kapcsolatban. Az egyén boldogságában kulcsszerepe van a többiek boldogságának, és erről még ábrát is lehetett rajzolni. Egy boldog barát átlagosan 9%-kal növeli meg saját boldogságunk esélyét, egy boldogtalan pedig 7%-kal csökkenti.

James Fowler (Kaliforniai Egyetem, San Diego) és Nicholas Christakis (Harvard Orvosegyetem) tanulmányát a British Medical Journal közli január elején, most a kaliforniai egyetem adott róla előzetes tájékoztatást. A kutatók húsz éven át, 1983-tól 2003-ig követték nyomon 4739 ember érzelmi állapotát. A hosszú időtartam és a vizsgálatba bevont személyek száma jelent biztosítékot arra, hogy következtetéseiket megalapozottnak tekinthessük - olvasható az anyagban.

Az emberek egymásra gyakorolt hatását vizsgálták

A kutatókat is régóta foglalkoztatja a boldogság (illetve a boldogtalanság), sokféle hatást tanulmányoztak már a lottónyereménytől az állásvesztésig, betegségig, de eddig nem foglalkoztak azzal, hogy milyen hatást gyakorolnak egymásra az emberek. Fowler és munkatársai a vizsgálatba bevont személyeknek négy lehetőséget kínáltak fel időről-időre, saját helyzetük értékelésére: "bizakodtam a jövőben"; "boldog voltam"; "élveztem az életet"; "úgy éreztem, vagyok olyan jó, mint mások".

Az így nyert adatokból, illetve a résztvevők kapcsolati rendszereinek elemzéséből kiderült, hogy a boldogság "társaságkedvelő": a boldogok hajlamosak egymás közelében csoportosulni. Akinek több a társadalmi kapcsolata, az általában boldogabb is, de az egyén boldogsága mégsem a kapcsolatok számán múlik alapvetően, hanem azon, hogy a kapcsolati személyek között menyi a boldog.

Számszerű következtetések

Az összegyűjtött adathalmazból számszerű következtetéseket is levontak a kutatók. Egy boldog barát átlagosan 9%-kal növeli meg saját boldogságunk esélyét, egy boldogtalan pedig 7%-kal csökkenti. A kutatók felismerése szerint nemcsak a közvetlen kapcsolatok számítanak, de még "ismerősöm ismerősének" boldogsága is hatást gyakorolhat rám. Egy boldog személlyel való közvetlen kapcsolat 15%-kal növeli boldogságom esélyét, barátom boldog barátja 10%-kal, barátom barátjának boldog barátja pedig 6%-kal járul hozzá boldogságom esélyéhez, hatása tehát egyáltalán nem elhanyagolható. Tehát előfordulhat, hogy akit egyáltalán nem ismerek, sohasem találkoztam vele, a barátom barátjának a barátja, az nagyobb hatással lehet érzelmi állapotomra, mint egy rakás pénz, - állítják a kutatók.

Az ábra a 2000-ben felvett, barátokat, házastársakat és leszármazottakat tartalmazó kapcsolati háló legnagyobb összetevőjét mutatja. Körök jelzik a nőket, négyszögek a férfiakat. Az összekötő vonalak jelzik a kapcsolat jellegét: fekete színt kaptak a leszármazottak, pirosat a barátok és házastársak. Szín jelzi az adott egyén és társadalmi kapcsolatai boldogságát is: a kék szomorú, a sárga boldog, a szürke árnyalatai pedig a két érzelmi állapot közti átmenetet jelentik (az ábra nagyobb változata)

Ahogy az ábrán is látható, a kapcsolatok bonyolult hálóvá szövődnek. A boldogságérzés kialakulásában a kapcsolati háló szerkezetének is szerepe van: nem mindegy, hol van saját helyünk ebben a hálóban. Nemcsak barátaink száma játszik szerepet, hanem az is, hogy barátainknak hány barátja van. Ránk akkor gyakorolnak igazán nagy hatást, ha központi helyet foglalunk el a kapcsolati hálóban.

A hatásokat még legalább két tényező befolyásolja erősen. Az egyik a távolság. A másfél kilométerre lakó barát hatása 25% lehet, a távolabb lakóké viszont lényegesen kevesebb. Ugyanilyen összefüggést lehet felfedezni a szülőkkel együtt vagy azoktól távolabb élő gyerekek, együtt vagy egymástól távol élő házastársak kapcsolatában is. A közvetlen szomszéd hatása igen jelentős (34%-kal növelheti a boldogság esélyét), ugyanabban a házban egy távolabbié viszont lényegesen kisebb. A távolsághoz hasonló szerepe van az időnek is.

"A boldogság keresése tehát nem öncél. Saját boldogságunk erősen kihat szűkebb-tágabb környezetünk, barátaink és azok barátainak boldogságára is" - mondják a tanulmány szerzői.