Egy másodperccel tovább tart az év: szökőmásodpercet iktatnak be 2008 végén

Szilveszter éjjel az angliai Greenwichben a 23 óra 59 perc 59 másodperc után nem 24.00.00 következik, előtte ugyanis be kell iktatni egy plusz másodpercet. Nálunk a módosítást ugyanabban a pillanatban, tehát 0 óra 59 perc 59 másodpercnél kell végrehajtani. Az idei év tehát egy másodperccel hosszabb a korábbiaknál, ha a koordinált világidő szerint követjük az idő múlását.

Az időmérés alapegységei hagyományosan a nappalok és éjszakák változásán, vagyis a Föld tengely körüli forgásán alapultak. A tengely körüli forgás azonban nem egyenletes, ezért az idők során újabb és újabb időegység-definíciók születtek. Eredeti meghatározása szerint a másodperc a szoláris középnap (a Föld Naphoz viszonyított tengelyforgási ideje) 1/86 400 része (1 nap = 86 400 másodperc).

A szoláris év helyett 1956-ban vezették be a tropikus évet, ebben a másodperc a Föld Nap körüli keringési periódusának, az 1900-as tropikus évnek az 1/31556925,9747-ed része, ez az efemerisz másodperc. Ez az időfogalom a Föld és a Naprendszer más égitesteinek a keringésén alapul.

A koordinált világidőt (Coordinated Universal Time - UTC) 1972-ben vezették be a földforgás egyenetlenségeinek kiküszöbölésére. Az UTC-t atomórák láncolatával határozzák meg. Megváltozott a másodperc meghatározása is. A másodperc most az alapállapotú cézium-133 atom két meghatározott, hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9192631770 periódusának időtartama. Ez a meghatározás nem kötődik az égitestek mozgásához, ezért abszolút egyenletes időmérést ad.

Az UTC bevezetése óta a mostani lesz a 24. korrekció, az atomórákkal mért időt időről-időre a Föld forgásából származtatott időhöz igazítják, ha a kétféle időmérés különbsége eléri az 1 másodpercet.

A Föld tengelyforgása folyamatosan lassul, de a lassulás egyáltalán nem egyenletes. Ezt mutatja az is, hogy a másodperces korrekciók nem szabályos rendben követték egymást. Két pontosítás között 6 hónapos, de 7 éves szünet is előfordult, legutóbb 2005 Szilveszterén korrigáltak.

A tengelyforgás elsősorban a Nap és a Hold által kifejtett árapályhatás következtében lassul, de szerepe van a kontinensek helyzetének is. Éven belüli ingadozások is vannak, ezeket meteorológiai változások, a víz-, jég- és légtömegek áthelyeződése idézi elő. A Föld belsejében zajló anyagmozgások is módosítják a tengelyforgást.

A másodperces eltérés a hétköznapokban nyilván lényegtelen, de vannak olyan modern technológiák, amelyekben a pontos idő ismerete alapvetően fontos. Ilyen például a mindennapjainkba is bevonult globális helymeghatározó (GPS) rendszer.