Megtalálták a lány lesz vagy fiú génjét

A szakemberek régóta tanulmányozzák, miként marad fönn a nemek nagyjából egyenlő aránya az emberek közt annak ellenére, hogy például a háborúkban rengeteg fiatal férfi hal meg, illetve a világ egyes részein jóval több lánymagzat vetél el, mint fiú. Egy angol kutató új magyarázattal állt elő a kérdés megválaszolására.

X és Y kromoszóma

A háborúban résztvevő országokban mindkét világháború után jelentősen megugrott a fiúk születési aránya. Az okokat kutatva számos magyarázat látott napvilágot. Az egyik elképzelés szerint például a hazatérő katonák jóval gyakrabban szeretkeztek párjukkal, ezért a megtermékenyítések jó része korábban következhetett be a menstruációs ciklus folyamán, és emiatt nagyobb volt a fiúk születésének esélye. Egy másik feltételezés szerint a "férfiasabb" férfiak nagyobb eséllyel élték túl a harcokat, és nagyobb valószínűséggel nemzettek fiúkat, mint lányokat.

Corry Gellatly, a Newcastle-i Egyetem kutatója 927 észak-amerikai és európai családfát vizsgált meg, amelyeken összesen 556 387 személy szerepelt. Ennek alapján a kutató teljesen más magyarázattal állt elő az Evolutionary Biology folyóirat online kiadásában. Gellatly azt állítja, hogy a férfiak egy olyan gént hordoznak, amely szabályozza az X, illetve az Y nemi kromoszómát hordozó spermiumok arányát, és ily módon azt, hogy mekkora valószínűséggel nemzenek lányt vagy fiút. A nőkben is megvan ez a gén, tovább is adják, de nem fejeződik ki bennük.

Gellatly számítógépes modell segítségével szimulálta hogyan hatna a gén 500 generáción át, és azt is megvizsgálta, vajon alátámasztják-e az elméletet az utódok nemi arányai a valódi családfákon. Mindkét kísérlet alátámasztotta a "nemi" gén létéről felállított elképzelését.

A kutató szerint a nemi gén valószínűleg nagyon ősi, és feltehetőleg minden ivaros úton szaporodó élőlényben - növényekben és állatokban egyaránt - megtalálható.

Szinte minden génünk párosával fordul elő, az egyik génváltozat (allél) az anyától, a másik az apától öröklődik az utódba. Gellatly feltételezése szerint a nemet szabályozó gén "férfi" és "női" változatban létezik, amely párosan három kombinációban fordulhat elő. Egy férfiban lehet "férfi-férfi" allélpár, amely az Y kromoszómájú spermiumok termelését serkenti; "férfi-női" pár, amelynek hatására nagyjából egyenlő arányban termelődnek X és Y kromoszómájú spermiumok; valamint "női-női" pár, ahol több X kromoszómájú spermium termelődik.

A nemek arányának kiegyenlítődése "férfi-férfi", illetve "női-női" génváltozatot hordozó nagypapa esetén (m = "férfi" allél, f = "női" allél)

A génkombinációtól függően az adott férfi nagyobb gyakorisággal nemz fiú- vagy lánygyermeket, de nincs döntő hatása az utód nemére nézve. A kutató szerint, ha a hatása nagyobb volna, már korábban észrevették volna a létezését.