Tízmillió eurónak megfelelő összeg ásványokra és őslényekre

Semsey Andor, a hazai geológia és őslénytan legnagyobb mecénása 175 évvel ezelőtt született, és 85 évvel ezelőtt hunyt el. Évekig hordott egy öltönyt, kétszobás polgári lakása volt, és főzeléket evett hús nélkül nap-nap után. A számára oly kedves földtudományokkal azonban már közel sem bánt ilyen szűkmarkúan. A Semsey-emlékév záróeseményeként időszakos kiállítás tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeumban február 2-ig.

A több száz éves múltra visszatekintő nemesi családba született Semsey Andor jogot hallgatott, majd a hatalmas földbirtok várományosaként mezőgazdasági tanulmányokat folytatott. Később több országot érintő európai tanulmányúton bővítette ismereteit.

Nagykorúvá válása után azonban adósságokkal terhelt birtokot örökölt. Mikszáth Kálmán a Pesti Hírlapban 1889-ben így írt az ezután történtekről:

"Tanácskozott ügyvédekkel s ezek kieszeltek egy modus vivendit: ha az új földesúr szigorú életet él, nem költ csak a legszükségesebbekre, akkor bizonyos idő után tiszta lesz a birtok.
- És mennyit szabad költenem?
- Évenkint tizenötezer forintot.
- Én csak ezerötszáz forintot szándékozom költeni.

Az ügyvédek persze mosolyogtak rajta; tudták már mennyit érnek a fiatal gentry-örökösök jószándékú fogadkozásai. Nem ismerték Semsey férfias karakterét, hogy amit egyszer elhatároz - az vas.

Semsey olyan élethez látott e naptól fogva, mely közel állt a nélkülözéshez. Egy kis szobában lakott, olcsó ruhában járt, olcsó vendéglőkben étkezett, legfeljebb könyvekre költött valamit. Sok, sok év kellett még így is, míg végre tiszta lett a birtok."

1866-ban (33 évesen) bérbe adta a birtokokat és Budapestre költözött. A földek stabil és egyre növekvő jövedelmet biztosítottak. Ő azonban nem változtatott korábbi életmódján. Tasnádi Kubacska András szavaival: "Azt a vagyont, amelyet születése adott kezébe, nem kártyára, lóversenyre és színésznőkre költötte. ... Évekig hordott egy öltönyt, kétszobás polgári lakása volt, és főzeléket evett hús nélkül nap-nap után."

Semsey Andor egyik ajándéka a sok közül a Magyar Nemzeti Múzeum számára

A számára oly kedves földtudományokkal már közel sem bánt ilyen szűkmarkúan. Hatalmas vagyonát a tudományos kutatások támogatására, a gyűjtemények fejlesztésére és ösztöndíjakra fordította. Egyes becslések szerint, mai árakra átszámítva körülbelül 10 millió eurónak megfelelő összeggel támogatta a Magyar Természettudományi Múzeum ásványtani és őslénytani gyűjteményét.

Nemcsak az újonnan felfedezett ásványokat segített beszerezni, hanem régi, nagyobb gyűjteményeket is megvásárolt. Emellett kiemelt figyelmet szentelt a meteoritoknak is: az 1878-1913 között a múzeumba került meteoritok 93%-át Semsey vásárolta. Az egykori krónikák szerint hetenként érkezett 2-3 küldemény a múzeumba a világ minden részéről.

Az ősmaradványok tudományos szempontból kevésbé vonzották, mégis számtalan nagyszerű lelet beszerzését finanszírozta. Ezek közül kiemelkedők a solnhofeni jura időszaki rák, tengeri liliom, szitakötő fosszíliák, valamint a szintén németországi Holzmaden tengeri liliom, tengeri krokodil és halgyík maradványai. Szintén nagyon értékesek az olaszországi Monte Bolca eocén hallenyomatai.

Semsey Andornak köszönhetően a Természettudományi Múzeum ásványtani és őslénytani anyaga Európa legjelentősebb gyűjteményei közé került, ám az 1956-os tűzvész során sajnos az általa vásárolt példányok jelentős része is megsemmisült. A megmenekült leletek azonban még így is pazar látványt nyújtanak az időszakos kiállításon.

A Természettudományi Múzeum mellett a Magyar állami Földtani Intézet is nagyon sok támogatást kapott Semseytől, aminek legszembeötlőbb példája maga az intézet Stefánia úti épülete. Miután a főváros biztosította a telket, Semsey anyagi hozzájárulásának köszönhetően épült meg a Lechner Ödön tervezte szecessziós palota.

Jelentős adományokat biztosított az intézet felszerelésére, könyvtárának fejlesztésére, a gyűjtemény gyarapítására. Fontos tudományos információkat hordozott például Henri Coquand francia geológus mintegy 30 ezer gerinctelen ősmaradványt tartalmazó gyűjteménye.

Annak igazolására, hogy a geológia mellett más tudományokra sem volt érzéketlen, elegendő két példa. Nagyrészt ő finanszírozta Eötvös Loránd később világhírűvé vált torziós inga kísérleteit, és élete végéig jó barátként támogatta Hermann Ottó munkáját.

Önzetlen segítsége elismeréseként két ásványfajt (semseyit és andorit), valamint több mint egy tucat ősmaradványt neveztek el róla a geológusok. Nevét egy kis utca őrzi a Magyar Állami Földtani Intézet közelében, míg a Semsey Andor Múzeumnak Balmazújváros ad otthont.

Az emlékév alkalmából megjelent Semsey Andor emlékkötet (Tiszántúli Történész Társaság, 2008. Debrecen) a Semsey Múzeumban vásárolható meg; email: [e-mail]. (A képeket a Tiszántúli Történész Társaság engedélyével közöljük.)