A Földnél csak kétszer nagyobb kőzetbolygót találtak

2009.02.04. 11:30

A Földnél kétszer nagyobb átmérőjű távoli planétára akadtak egy Napunkhoz hasonló csillag körül. Ha a további megfigyelések pontosítják az égitest 5-11 földtömeg közötti tömegét, akkor ez lehet az elsőként talált, biztosan kőzetekből álló exobolygó.

A COROT-űrteleszkópot a Francia és az Európai Űrügynökség (ESA) indította, részben más csillagok körül keringő planéták (exobolygók) vizsgálata céljából. Az űreszköz nemrég egy tőlünk 457 fényévre lévő csillag fényváltozását tanulmányozta, és annak sugárzásában rendszeresen jelentkező csökkenést azonosított, ami a csillag körül keringő bolygóra utalt.

Ezzel az úgynevezett okkultációs módszerrel talált planéták minden alkalommal kitakarják a csillaguk felszínének egy részét, amikor a Földről nézve elhaladnak előttük. A fenti megfigyelések során sikerült megállapítani, hogy a COROT-Exo-7b jelzéssel ellátott égitest viszonylag kis méretű, átmérője csak körülbelül kétszer nagyobb a Földénél.

A felfedezés érdekes, mivel elképzelhető, hogy kőzetbolygóról, és nem a csillagához közeli pályára lökött, de eredetileg messzebb kialakult gázóriásról van szó.

Minderre hamarosan választ kaphatunk, ugyanis az égitest tömegét a csillagára kifejtett gravitációs hatása révén sikerül majd pontosítani. A jelenlegi becslések alapján az égitest 5,7-11-szer nehezebb a Földnél, ezért feltehetőleg inkább szilikátos kőzetekből, mint jegekből áll.

A COROT-Exo-7b tehát viszonylag kicsi, ám nem a legkisebb tömegű a ma ismert exobolygók közül. Mindössze az okkultációs módszerrel azonosított planéták között számít egyelőre a legkisebb tömegűnek. Az új égitest erősen különbözhet a mi bolygónktól: csillagához közel kering, ezért magas hőmérséklet jellemző rá. Napját mindössze 20 óránként kerüli meg, és a közeli helyzet miatt 1000-1500 Celsius-fok uralkodhat rajta.

Forrás: CNES

Fantáziarajz a csillaga előtt elhaladó exobolygóról (fent), és egy grafikon a jelenség során a Földre érkező sugárzás csökkenéséről (lent) (CNES)

A jelenleg talált több mint 300 exobolygó között csak néhány olyan létezik, amelynek mérete vagy tömege a Földéhez közeli - de még ezek is nagyobbak, illetve nehezebbek bolygónknál. A szakemberek szerint a műszertechnika fejlődése és a következő években induló űrteleszkópok révén már nem kell sokat várni az első, a mi planétánkhoz valóban hasonló égitest felfedezésére.

HATnet: a sikeres amerikai-magyar exobolygó-vadász

A Bakos Gáspár által vezetett, exobolygókat kereső HATnet program nemrég azonosította 11. Naprendszeren kívüli planétáját. A magyar ötlet alapján készült távirányítású robotteleszkóp-rendszer műszereit Magyarországon tervezte és építette Sári Pál, Papp István és Lázár József (Magyar Csillagászati Egyesület) Bakos Gaspár (korábban MTA KTM CSKI, ma Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics) vezetésével. A programban fontos szerepet játszik még Kovács Géza (MTA KTM CSKI), aki a tranzitkereső szoftvereket fejleszti.

A HATnet legfrissebb exobolygója a HAT-P-11b, amelynek sugara 4,7-szerese, tömege pedig 25-szöröse a Földnek. Naprendszerünket tekintve leginkább a Neptunuszhoz vagy az Uránuszhoz hasonló, de azoknál valamivel nagyobb planéta lehet. A planéta a Cygnus (Hattyú) csillagképben lévő, a Napnál 20-25 százalékkal kisebb tömegű központi csillagát 4,9 nap alatt kerüli meg, és a fent említett exobolygóhoz hasonlóan magas hőmérséklet uralkodhat rajta.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK