Feloldották az őssejtkutatások korlátozását az Egyesült Államokban

Barack Obama amerikai elnök hétfőn bejelentette az embrionálisőssejt-kísérletekre vonatkozó 2001-es kormányzati tilalom feloldását. Obama elnöki rendelete az elmúlt évek legfontosabb intézkedése az orvosbiológiai kutatások területén. Az embrionális őssejtek olyan sejtek, amelyekből a szervezet körülbelül 220 sejttípusának bármelyike kifejlődhet, így gyógyászati potenciáljuk óriási.

Obama szerint az őssejtekkel kapcsolatos tiltó rendelet megbilincseli az amerikai kutatók kezét, és beiktatási beszédében is megígérte, hogy véget vet ennek

George W. Bush közel nyolc éve tiltotta meg, hogy az emberi embriókból létrehozott őssejtekkel kapcsolatos kutatásokat kormányzati forrásokból finanszírozzák. A tiltó rendelet a 2001. augusztus 9-e után alapított sejtvonalakra vonatkozott, a korábban létrehozott sejtvonalakkal kapcsolatos kutatásokra továbbra is lehetett pénzt igényelni a szövetségi költségvetésből.

A döntés az elnököt támogató konzervatív, keresztény tábornak tett gesztus volt. Az egyház szerint az élet a fogantatás pillanatában kezdődik, és kutatási céllal való elpusztítása nem indokolható. A téma fontosságát jelezte, hogy Bush elnökségének első országos televíziós beszédében jelentette be a döntést.

Bush intézkedésével azonban egyik oldal sem volt elégedett. A katolikus egyház szerint a már meglévő őssejtekkel folytatott kutatás "hozzájárul az emberi élet tiszteletének sárba tiprásához". A tudományos közösség továbbra is azzal érvelt, hogy az őssejtek előállítására csak olyan "maradék" embriókat alkalmaznának, amelyek mesterséges megtermékenyítési eljárások során nem kerültek beültetésre, és amelyeket hatalmas mennyiségben fagyasztva tárolnak, rosszabb esetben kidobnak.

Ám ezekhez az embriókhoz ezután már nem jutottak hozzá, így a rendelet alaposan visszavetette az embrionális őssejtekkel kapcsolatos kutatásokat abban az országban, ahol erre a legnagyobb erőforrások álltak rendelkezésre, éppen egy olyan időszakban, amikor a kutatások aranykora megkezdődött. A korábban alapított körülbelül 60 sejtvonalból később mindössze 20 bizonyult használhatónak, ami a kutatói igények töredékét sem fedezte. A kutatási terület óriási klinikai jelentősége miatt a kongresszus kétszer is megszavazta a rendelet feloldását, de Bush mindkétszer élt vétójogával.

Obama választási kampánya során ígéretet tett arra, hogy kormányra kerülése esetén feloldja a korlátozást, amely szerinte "megbilincseli az amerikai kutatók kezét, és megakadályozza, hogy az ország lépést tartson más nemzetekkel ezen a területen". Ennek bejelentésére március 9-én került sor.

Négy hónap az új irányelvek kidolgozására

Obama hétfői beszédében elmondta, hogy erőteljesen támogatni fogják az új őssejtkutatásokat, és négy hónapot adott az amerikai egészségügyi intézetnek (NIH), hogy kidolgozza az ezzel kapcsolatos új szabályokat. Maga Obama, illetve a Fehér Ház nem fektet le irányelveket sem, hanem az NIH-re (azaz a szakmára) bízza annak eldöntését, milyen szempontok alapján lehet majd kormányzati forrásokat igénybe venni a kutatásokhoz. Azt azonban hangsúlyozta, hogy a korlátozás feloldása nem nyitja meg az utat az emberi embriók klónozással történő létrehozása előtt.

Mindez markánsan jelzi, hogy Obama - választási ígéretéhez híven - valóban szeretné "rendezni a tudomány ügyeit", ami azt jelenti, hogy egyértelmű határvonalat kíván húzni a tudomány és egyéb területek, például a vallás között. Hétfőn aláírt egy elnöki memorandumot is "a tudomány integritásának helyreállításáról a kormányzati döntéshozatali rendszerben". Bush elnököt gyakran bírálták azért, mert a tudományos döntésekben gyakran politikai, sőt vallási szempontokat érvényesített (erről részletesen lásd a Hírek rovat aktuális összeállítását).

Átláthatóbbak lesznek a kutatások

Gócza Elen, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont őssejtbiológusa az [origo]-nak elmondta: örül, hogy megszűnik a korlátozás, és szabadabb lesz a kutatás. Őssejtkutatások ugyan eddig is folyhattak az Egyesült Államokban, de csak magánpénzekből, sokkal kevésbé ellenőrizhető módon. Ha állami támogatással zajlik egy kutatás, akkor folyamatosan tartani kell a kapcsolatot a finanszírozóval, tájékoztatni kell a tudományos közösséget (például konferenciákat kell rendezni, publikálni kell az eredményeket) és a nagyközönséget. A magánpénzekből finanszírozott kutatásokra nem vonatkoznak ezek a szabályok. Gócza Elen szerint az őssejtekről még keveset tudunk, sok kutatás szükséges ahhoz, hogy biztonságosan lehessen azokat a klinikumban, sejtterápiás kísérletekben alkalmazni.

Való igaz, hogy az embrionális őssejtekkel kapcsolatos amerikai kutatások egyrészt a magáncégek által finanszírozott programokra korlátozódtak (számos kormányzati kutató ezeknél talált munkát), másrészt pedig Európa és Ázsia ért el jelentős alapkutatási eredményeket az elmúlt években. Az amerikai, kormányzati forrásokból működő kutatók új, embriók nélküli módszereket kerestek, és bár ezen a területen jelentős sikereket értek el, a tilalom feloldása várhatóan óriási lendületet ad a kutatásoknak. A megfelelően ellenőrizhető új eredmények azért is fontosak lennnének, mert az elmúlt években Ukrajnától Kínáig több ezer ágyon kezelnek őssejtekkel embereket, de a vizsgálati módszereket és az eredményeket nem publikálják.

Enyhén megkésett intézkedés?

Sarkadi Balázs őssejtbiológus az [origo]-nak elmondta: Obama intézkedése nagyon fontos lépés, de talán enyhén megkésett. Ennek egyik oka, hogy napjainkban már nem is válnak el annyira élesen az embrionális és a felnőtt (szöveti) őssejtek kategóriái, mint korábban. A korai típusú őssejteket már sokféle módszerrel létre lehet hozni, óriási fejlődés van például az úgynevezett indukált pluripotens őssejtek létrehozásában. (Ezeket úgy hozzák létre, hogy egy érettebb sejtnek "visszaállítják a genetikai óráját", ennek hatására a sejt az embrionális őssejtekhez volt hasonló állapotba kerül - a szerk.) Ráadásul az elmúlt években óriási előnyt szerzett ezen a területen Nagy-Britannia, az Egyesült Államokon belül pedig Kalifornia állam, ahol népszavazás után 3 milliárd dollárt különítettek el a költségvetésből az őssejtkutatásokra. Ezzel együtt további néhány milliárd dollár áramolhat most erre a területre, ami mindenképpen előrelendíti a kutatást.

Felgyorsuló kísérletek

A nyugati normák alapján működő orvostudományban egyelőre nincs rá példa, hogy embrionális őssejtekre alapuló terápiával kezeltek volna valakit (a nyugati normáktól eltérő próbálkozásoktól meg nincsenek hiteles információk). Az embrionális őssejtekből minden sejttípus kifejlődhet - szemben a már részben "elkötelezett" szöveti, azaz felnőtt szervezetből származó őssejtekkel -, de az állatkísérletek alapján éppen ezért jóval több problémát is okozhatnak: hibás fejlődési irány esetén oda nem illő szöveteket hozhatnak létre, vagy "megbolondulhatnak" osztódás közben. Azt pedig senki nem szeretné, hogy jelen esetben a gerincvelőben például fog, haj, vagy éppen daganat nőjön.

Éppen ezért az embrionális őssejtekre alapozott jövőbeli terápiák lényegi eleme, hogy az őssejteket már elindítják valamilyen fejlődési úton, és a terápia során az így létrehozott sejt-előalakokat (úgynevezett progenitor sejteket) juttatják majd be a betegekbe. Nagyon fontos tehát, hogy minél szélesebb körű vizsgálatokkal  tisztázzák egyrészt azt, hogyan lehet befolyásolni az embrionális őssejtek fejlődését, másrészt pedig állatkísérletekkel azt, hogy melyek a biztonságos alkalmazás feltételei. Az új rendeletnek köszönhetően ezek a kutatások várhatóan nagyon felgyorsulnak a következő években.

Vizsgálat idén nyáron, lebénult emberekkel

Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, az első, embrionális-őssejtekre alapuló klinikai vizsgálat idén kezdődik az Egyesül Államokban, deréktól lefelé lebénult emberekkel. Az eljárást egy cég fejlesztette ki, és próbálta ki sikerrel patkányokon.

 

3D-s animáció a beavatkozás remélt hatásáról, az állatkísérletek alapján. Behatolunk a sérült gerincvelőbe, ahol azt látjuk, hogy az idegsejtek létfontosságú szigetelése megsérült. Ezt a szigetelést úgynevezett gliasejtek hozzák létre. A terápia során ezeknek a sejteknek az embrionális őssejtekből kitenyésztett előalakjait (kezdeti fejlődési formáit) injektálják be a sérült területre, ahol azok a remények szerint érett gliasejtekké fejlődnek, és helyreállítják a szigetelést, így regenerálódik az idegi funkció. A bejuttatott sejtek ezen kívül az eleve ott lévő szöveti őssejteket is aktivizálhatják (forrás: Geron Corp.)