Megtalálták a Szudán felett felrobbant kisbolygó darabjait

2009.03.26. 0:23

Sikerült azonosítani a tavaly októberben Szudán felett felrobbant kisbolygó egyes lehullott darabjait. Ez az első alkalom, hogy meteoritok szülőégitestét még a légkörbe lépés és a lezuhanás előtt sikerült megfigyelni.

2008. október 7-én a 2008 TC3 jelű kisbolygó a Föld légkörében felrobbant. Az esetről részletesen beszámoltunk. Az esemény érdekessége, hogy még a világűrben azonosították az égitestet, amely később összeütközött a Földdel.

Az aszteroidát 19 órával a találkozó előtt fedezték fel. A pályaszámítások hamar rámutattak, hogy rövid időn belül eltalálja Földünket, méghozzá az afrikai Szudán felett. Mivel csak közel 4 méter átmérőjű volt, 37 kilométer magasan felrobbant, és nem okozott pusztítást a felszínen. Az esemény fényét a felszínről és repülőgépekről is megfigyelték, műholdakkal is rögzítették, valamint a léglökéshullám hatását is azonosították.

A magasban felrobbanó testekből gyakran megmaradnak apró töredékek, amelyek elérik a felszínt - ezeket nevezzük meteoritoknak. A szudáni esemény ilyen szempontból is kivételes volt: sikerült néhány lezuhant darabot megtalálni a testből.

A 2008 T3 jelű kisbolygóról még az ütközést megelőzően színképet is felvettek. A Catalina Sky Survey felmérés által rögzített adatok elemzése alapján kimutatták, hogy az égitest az F-típusú kisbolygók közé tartozott. Ezek szénben gazdag, igen sötét objektumok, a rájuk eső fénynek mindössze 3-7%-át verik vissza.

Míg sok kisbolygótípushoz sikerült már belőlük a Földre hullott meteoritdarabokat kapcsolni, az F-típusú kisbolygóknál erre még nem került sor: csak a világűrben tudták megfigyelni az ilyen objektumokat.

Peter Jenniskens (SETI Institute/NASA Ames) 45 diákkal együtt a darabok keresésére indult. A kutatás sikerrel járt, és összesen 280 töredékét találták meg a szétrobbant kisbolygónak a sivatagos területen. A könnyen darabolódó, sötét testek néhány centiméteresek voltak, és közel 29 kilométer átmérőjű területen szóródtak szét. A becslések alapján az eredeti objektum 80 tonnás lehetett.

Forrás: NASA, AMES, Jenniskens

A 2008 TC3 kisbolygó légköri repülése és robbanása után visszamaradt anyagfelhők alkotta sávok Szudánból fotózva, amelyeket csavarodó alakba fújtak a magaslégköri szelek (Mohamed Elhassan Abdelatif Mahir (Noub NGO), Dr. Muawia H. Shaddad (Univ. Khartoum), Dr. Peter Jenniskens (SETI Institute/NASA Ames))

A meteoritokban talált oxigénizotópok vizsgálata rámutatott, hogy az eredeti test a viszonylag ritka, ureilit nevű meteorit-típusba sorolható. Ezek az akondrit meteoritok közé tartoznak, amelyek szülőégitestei keletkezésük után részben megolvadtak és átalakultak, és a kisbolygóknak mintegy 1,3%-át teszik csak ki.

Anyagukban sok olivinkristályt, grafitszemcséket, valamint mikroszkopikus gyémántokat találtak. Az ureilit meteoritokat tehát az F-típusú kisbolygók juttatják a Földre - korábban tévesen hitték, hogy az ureilitek szülőégitestei az S-típusú kisbolygók.

KAPCSOLÓDÓ CIKK