Simonyi dokkolt, landolt a Discovery

A Charles Simonyit is szállító Szojuz-űrhajó március 28-án (szombaton), közép-európai idő szerint 14:05-kor dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson, a Discovery űrrepülőgép pedig 20:13-kor landolt a Kennedy Űrközpont területén.

Az űrrepülőgép a tervezettnél egy keringéssel később, a második lehetséges alkalommal fékezett, és hővédő elemei 19:42-től kezdték érezni a légköri súrlódás hőhatását. A Discovery a terveknek megfelelően siklórepüléssel ereszkedett, majd 20:13-kor épségben landolt a Kennedy Űrközpont 15-ös leszállópályáján.

Szombat, 17:54

A Szojuz legénysége 17:36-kor nyitotta fel a Zvezda ajtaját, és "lépett" be az ISS légterébe. Az üdvözléseket követően a rokonokkal és ismerősökkel is kapcsolatba léptek az űrutazók. Eközben az Orosz Űrügynökség bejelentette, hogy a Szojuz-űrhajó közeledése során az egyik hajtóműtől érkezett hibára utaló jel, és a biztonság kedvéért váltottak kézi vezérlésre. A Discovery a kedvezőtlen időjárás miatt nem fékezett az első lehetséges alkalommal, ezért a landolás legalább 90 percet késik.

Szombat, 14:15

A Szojuz-űrhajó 14:05-kor, néhány perccel a tervezett időpont előtt, automata üzemmód helyett kézi vezérléssel dokkolt a Nemzetközi Űrállomás Zvezda moduljával. A következő percekben az űrhajót stabilan rögzítették az űrállomáshoz. A csatlakozás előtt 8 perccel a pilóta, Gyennadij Padalka átkapcsolt kézi irányításra. Az átjáróajtót a tervek szerint 17:10 körül nyitják ki, Simonyi ekkor "léphet" be az űrállomásra.

Korábbi információk

Charles Simonyi az első űrturista, aki második alkalommal hagyta el bolygónkat. Két társával együtt csütörtök óta kering a világűrben a Szojuz TMA-14 űrhajó fedélzetén. Mint arról korábban beszámoltunk, 35 millió dolláros útja keretében 12 napot tölt az űrállomáson, miközben több magyar vonatkozású kísérletet is végrehajt.

A Szojuz startja két napja simán zajlott, és az indulás után 9 perccel állt Föld körüli pályára. Kinyitotta napelemeit és antennáját, majd a legénység megkezdte a fedélzeti rendszerek ellenőrzését.

A tervek alapján Simonyiék magyar idő szerint szombaton 14:15-kor dokkolnak a Nemzetközi Űrállomással (ISS). Az összekapcsolódás után 17:10 körül nyitják ki az ajtót, és találkoznak az ISS legénységével. A Simonyival érkező két asztronauta az űrállomáson régóta tartózkodó Michael Fincke és Jurij Loncsakov űrhajósokat fogja felváltani. Ők a 12 napos közös munka után, április 7-én az űrturistával együtt térnek vissza a Földre.

Legtöbben a Föld körüli pályán

Az űrállomás, a visszatéréshez készülő Discovery és az ISS-hez közeledő Szojuz legénysége együttesen 13 főt tesz ki. Ennyi ember korábban még soha nem volt egyszerre Föld körüli pályán az űrállomással kapcsolatos program keretében. Az űrepülőgép útját képgalériánk mutatja be látványos felvételekkel.

Korábban 1995 márciusában tartózkodott egyszerre 13 asztronauta a Föld körül, de akkor az Endeavour űrrepülőgép 7 főnyi legénysége az ISS-től független küldetésen vett részt.

Az ISS 18-as legénysége a Discovery leválása előtt (NASA)

Kövesse a dokkolást az interneten...

A Szojuz űrhajó-csatlakozását a Nemzetközi Űrállomáshoz a NASA TV élőben közvetíti, amelynek adását magyar szakkommentárral kiegészítve a Polaris TV is sugározza az interneten.

... és nézze az űrállomást este az égen!

Budapestről nézve a Nemzetközi Űrállomás -2,1 magnitúdós, azaz nagyon fényes pontként 18:47 körül tűnik fel északnyugaton, majd 60 fok magasra emelkedik a horizont felett, és 18:53-kor tűnik el keleti irányban. (Ezek az időadatok fél-fél perc eltéréssel az ország nyugati és keleti határaira is jók.)

Az űrállomás megfigyelésével még kivilágított városokból is érdemes próbálkozni, szabad szemmel - de kerüljük a magas épületeket, amelyek zavarják a kilátást. Derült idő esetén a Polaris Csillagvizsgáló teraszán várják ma este az érdeklődőket az ISS, valamint a gyűrűjét majdnem éléről mutató Szaturnusz megfigyelésére. A szombat esti programok között az érdeklődők figyelmébe ajánljuk még a A Föld órája akciót, amely a takarékos energiahasználatra, közte a fényszennyezésre hívja fel a figyelmet. Ennek keretében 20.30-kor sok fényforrást kapcsolnak le átmenetileg Budapesten.

Fél hétkor landol a Discovery

A Discovery legénysége pénteken még egyszer ellenőrizte a külső hővédő borítást, amit a visszatéréshez megfelelőnek találtak. A Columbia űrrepülőgép 2003-as katasztrófája óta kiemelten figyelnek a külső hővédő felület épségére. Ezúttal egy apró mesterséges "sérülés" is van az űrrepülőgépen: a bal szárnyon elhelyeztek egy kisebb kiemelkedést, amelynek célja, hogy tanulmányozzák, miként változtatja meg az áramlás jellegét és a melegedést a kérdéses területen.

Az űrrepülőgép visszatérésekor a szárnyak belépőélein és az orrkúp egyes részein akár 15-szörös hangsebesség, turbulens áramlás és 1200-1500 Celsius-fok lép fel - míg a sima felületein "csak" 900-1000 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet.

A kísérleti hővédő elem

Az űrrepülőgépek hátralévő útjai során azt tesztelik, hogy miként jelentkezik a magasabb hőmérséklet, és miként vált a több mint 10-szeres hangsebességű gáz mozgása egyenletes, lamináris áramlásból turbulensen, kaotikusan kavargóvá.

A sime felületből kiálló elemek eddigi körülbelül egy tucat alkalommal okoztak változást az áramlásban, amikor a vártnál korábban jelentkezett átmenetet a lamináris és a turbulens gázmozgás között. Most ezt a bal szárnyon elhelyezett teszt-területen célzottan vizsgálják. Itt egy 10 centiméter hosszú szakaszon 0,75 centiméterre emelkedik ki egy kisebb rész a szárnyból, ami ugrásszerűen megnöveli az áramló gáz sebességét (lásd a mellékelt képen).

A kidurorodásnál fellépő melegedést itt elhelyezett, apró detektorokkal vizsgálják. Emellett a leszállás során egy katonai gép halad a Discovery "alatt" nagyobb távolságban, és egy hőkamerával próbál majd felvételeket észíteni a kérdéses területről. A tervek alapján az STS-12-as küldetéskor a Discovery egy nagyobb kiálló elemet visz magával a külső felületén. A kísérlet nem veszélyes, de az itt jelentkező magasabb hőmérséklet segít a jelenség pontosabb megértésében.

A Nemzetközi Űrállomás, mindegyik nagy napelemtábla a helyén (NASA)

A landolás a tervek szerint a Kennedy Űrközpont területén, a 15-ös kifutón várható 18.39 körül, ahol derült, bár kicsit szeles idő várható. A Discovery hajtóműveivel az Indiai-óceán felett fékez majd három perc és egy másodpercen keresztül. A landolás elhalasztása esetén az űrrepülőgép fedélzeti készleteivel keddig tudna pályán maradni.

A Discovery felszerelte az utolsó hiányzó napelemet

A Discovery legénysége az elmúlt napokban sikeresen üzembe állította az űrállomás utolsó nagy, eddig hiányzó napelemtábláját. Emellett "felélesztették" a toalett víztisztító rendszerét, és néhány további kisebb javítást végeztek a külső felületeken. Egyetlen feladatot nem sikerült befejezniük: az egyik külső rakodófelületet nem tudták a használathoz megfelelő nyitott állapotba hozni. Az egyik űrsétán a rögzítést véletlenül rosszul állítottak be a kérdéses platformnál. Bár ezt később orvosolták, a szerkezet valamiért beragadt, és ezért végül nem tudták kinyitni. A hiba azonban nem befolyásolja az ISS további üzemelését.