Megszavazták az Akadémiai Törvényt

Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés 2009. március 30-án az Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítását. Az Akadémia által támogatott jogszabályváltozás eredményeképpen az intézmény - státuszának megőrzésével - megújított szervezeti működése révén hatékonyabban látja el a tudomány képviseletét és az akadémiai kutatóhálózat irányítását. Az új törvény egyértelműen felsorolja az MTA közfeladatait, világossá teszi döntéshozatali rendszerét és átláthatóbbá vagyongazdálkodását.

Az Országgyűlés a bizottsági és plenáris vitákon előre jelzett támogatásnak megfelelően 2009. március 30-án egyhangúlag, 363 igen szavazattal fogadta el az Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítását.

Az új jogszabály az MTA közfeladatainak felsorolásával egyértelművé és számon kérhetővé teszi az intézmény nemzeti, társadalmi küldetésének tartalmát, amelyek között kiemelt jelentőségű a tudomány autonómiájának és minőségének biztosítása, a magyar tudomány nemzetközi képviselete, az akadémiai kutatóhálózat működtetése.

A módosításoknak köszönhetően az Akadémia demokratizmusa megerősödik, ugyanakkor döntéshozatali rendszere hatékonyabbá válik. Az intézmény legfőbb döntéshozó szerve változatlanul a közgyűlés, amelynek kizárólagos kompetenciájában marad például a kutatóintézetek alapítása vagy megszüntetése. A jövőben az MTA Elnöksége a közgyűlések közötti időszakokban döntéshozó testületként működik. A változatlanul önálló költségvetési fejezet felügyeletét a felelősségi elv jegyében az elnök látja el.

Az akadémiai kutatóhálózat tevékenységének operatív irányítása a főtitkár vezetésével lényegesen kisebb létszámmal működő Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának feladata, amelynek tagjai között helyet kap a kormány három képviselője is. A törvénymódosítás átláthatóbb kereteket biztosít az intézmény vagyongazdálkodásához, s a mai igazgatási követelményekhez igazítja a döntéshozatali rendszert.

Az Akadémia tevékenységét meghatározó új jogszabály nemzeti és szakmai konszenzussal jött létre, a módosítás elvi és tartalmi javaslatainak előkészítése során a tudományos közvélemény és a döntéshozók partnersége érvényesült.