Ötven év alatt félig megújul a szív - a szívizomsejtek mégis osztódnak

A tudósok régóta vitatkoznak azon, hogy bennünk, emberekben létrejönnek-e új szívizomsejtek az életünk folyamán, vagy nem változik a születéskor meglévő sejtszám, legföljebb csökken. Svéd kutatóknak most sikerült választ adni a kérdésre.

Kép: Mattias Karlen

Más kutatóknak laboratóriumi körülmények között korábban már között sikerült osztódásra bírniuk a tenyésztett szívizomsejteket. Az emberi szervezetben azonban eddig nem tudták igazolni a szívizomsejtek osztódását. A stockholmi Karolinska Institutet kutatói egy szellemes kísérlettel bizonyították, hogy az élő emberi szív izomsejtjei is osztódnak az életünk folyamán - noha rendkívül lassú ütemben.

Jonas Frisén, Olaf Bergmann és munkatársaik egy saját radiokarbon kormeghatározási eljárást dolgoztak ki. A második világháború utáni hidegháborús időkben rengeteg kísérleti atomrobbantást hajtottak végre. Ezek miatt földúsult az atmoszférában a C-14 izotóp mennyisége. Ez az izotóp beépül a növényekbe és az őket fogyasztó emberekbe és állatokba.

Miután 1963-ban leállították a föld feletti atomrobbantásokat, az izotóp szintje csökkenni kezdett a levegőben. A sejt DNS-ében lévő C-14 szintje megfelel a sejt osztódásakor az atmoszférában lévő izotópszintnek, így ez alapján meg lehet határozni a sejt születésének idejét. (A régészeti kormeghatározással szemben itt nem befolyásolja az eredményeket a C-14 izotóp nagyjából 5700 éves felezési ideje.)

A kutatók kimutatták, hogy az 1955 előtt - és az intenzív atombomba-kísérletek előtt - született emberek egyes szívizomsejtjeiben magasabb a C-14 izotóp szintje, mint amilyen az atmoszférában volt a születésükkor. Ebből következik, hogy a sejtek egy részének később, az életük folyamán kellett keletkezniük.

A kutatócsoport matematikai modellek segítségével kiszámította, hogy egy 50 éves szív sejtjeinek több mint a fele még az eredeti, születéskori sejtekből áll, és a sejtek megújulása az idővel még jobban lelassul. Egy 25 éves szív szívizomsejtjeinek nagyjából 1 százaléka cserélődik ki évente, egy 75 évesnél ennek a fele.

A Science folyóiratban közzétett kutatások azért is jelentősek, mert rámutatnak arra, hogy a szívizomelhalással járó betegségeknél érdemes olyan gyógyítási eljárásokkal kísérletezni, amelyeknél serkentik a sejtosztódást, és ily módon sikerülhet a jövőben lecserélni a károsodott szívsejteket.

Forrás: Science/AAAS