Fluoreszkál az első transzgénikus kutya

Megszületett az első olyan genetikailag módosított kutya, mely egy mesterségesen bejuttatott idegen gént hordoz a genetikai állományában.  A beagle fajtájú kölyköt Ruppynak nevezték el (Ruby Puppy, azaz a rubin kölyök rövidítéseként), és négy másik kiskutyával együtt képes olyan fehérjét termelni, amely ultraibolya fényben vörösen világít. Mire lehet jó ez?

Byeong-Chun Lee, a kutatást vezető dél-koreai biológus korábban tagja volt annak a csoportnak is, mely 2005-ben létrehozta az első klónozott kutyát, Snuppyt. A mostani kísérletben tengeri rózsákból vettek ki egy fluoreszkálásért felelős gént, amit transzgénikus technika segítségével jutattak be kutyasejtekbe, olvasható a New Scientist folyóirat honlapján.

A módszer lényege, hogy egy idegen DNS-ből kinyert gént átültetnek egy másik élőlény genetikai állományába. A Szöuli Egyetem kutatói kísérletük első lépésében a tengeri rózsákból kinyert gént kutyák tenyésztett kötőszöveti sejtjeibe juttatták be egy vírus segítségével. Ezt követően a már transzformált (megváltoztatott) kötőszöveti sejt sejtmagját áthelyezték egy magjától megfosztott kutya-petesejtbe. Az embriókat egyhetes állapotban ültették be az anyakutyákba.

344 embrióból végül 7 fogant meg, ám az egyik szuka félidőben elvetélt, egy kiskutya pedig 11 hetes korában tüdőgyulladásban elpusztult. A maradék öt kölyök azonban él és virul, és a kutatásban részt vevő CheMyong Ko szerint hamarosan készen állnak arra, hogy saját fluoreszkáló utódaik szülessenek. A jövőre nézve az alacsony megfoganási arány (mindössze 1.7%) javítása mellett további kihívás a kutatók számára, hogy rájöjjenek: hogyan tudják irányítani, hogy a DNS-nek mely szakaszába épüljön be a transzgén.

A kutatócsoport tagjai abban bíznak, hogy a transzgén-kutyák révén lehetőség nyílik humán betegségek ebeken való modellezésére. A kutyákat eddig is használták hasonló célra, például a narkolepszia (hirtelen jelentkező napközbeni elalvás), bizonyos ráktípusok és vakság hátterének vizsgálatánál. A kutyagenom négy évvel ezelőtti megfejtése révén pedig még könnyebbé vált megtalálni azokat a géneket, amelyek a betegségeket okozhatják.

A kutyagenetikával foglalkozó biológusok egy része azonban nem olyan biztos abban, hogy a módszer széleskörűen elterjedté válik. Greg Barsh, a Stanford Egyetem genetikusa szerint az eredmény kimagasló jelentőségű, bár ő nem tud olyan jelenlegi kutatásról, amit a transzgén kutyák előállítása oly nagymértékben előre lendítene. A Cornell Egyetemen dolgozó Nathen Shutter szerint pedig a transzgenezis túlságosan nehéz, költséges és lassú.

CheMyong Ko jelenleg azon dolgozik, hogy klónozott kutyákra átültessen egy korábban sertéseknél és szarvasmarháknál kidolgozott módszert a gének meghatározására. Munkatársaival abban bíznak, hogy képesek lesznek kiütni (hatástalanítani) egy specifikus ösztrogénreceptort, hogy megértsék, milyen hatással van a hormon a termékenységre. A kutyák ugyanis lényegesen jobb viszonyítási alapjai lennének a humán vonatkozású fertilitási vizsgálatoknak, mint a jelenleg is használt egerek.

A 2005-ben zajló kutyaklónozási kísérletekben részt vett Woo Suk Hwang is, akinek egy korábbi, klónozott emberi embriókból kinyert őssejtekkel kapcsolatos vizsgálatáról kiderült, hogy az adatok hamisak - azok után, hogy az eredményt a nemzetközileg elismert Science folyóiratban leközölték. Ennek hatására a kutyaklónozással kapcsolatos kísérletet is felülvizsgálták, de az ottani eredmények valódinak bizonyultak.

Molnár Orsolya