Minden korábbinál távolabbi robbanást észleltek csillagászok

2009.04.28. 15:13

Az Univerzum születése után mindössze 630 millió évvel történt hatalmas robbanást észleltek csillagászok - jelentette be a NASA április 28-án. A sugárzás távolabbról jött, mint bármely korábban megfigyelt objektum esetében. Ennek alapján már korán kialakultak olyan csillagok a Világegyetemben, amelyek életüket ilyen látványosan fejezték be.

 

Április 23-án tíz másodperc hosszúságú, közepesen erős sugárzást észlelt a gammavillanásokra vadászó Swift-műhold. Az átlagos jelenség hátterében azonban gigászi robbanás állt, csak éppen sugárzása hosszú utat tett meg felénk. Forrása ugyanis a Világegyetem távoli és igen fiatal tartományában volt, messzebb, mint bármely más korábban ismert objektum.

Az ilyen gammavillanások az extrém nagytömegű csillagok élete végén bekövetkező robbanást jelzik. A megsemmisült égitest egy viszonylag nagytömegű objektum lehetett, amelyből a kataklizma után valószínűleg fekete lyuk maradt vissza.

Edo Berger (Harvard Center for Astrophysics, CfA) és kollégái azonosították elsőként a jelenséget a műhold adatai között. A GRB 090423 jelű robbanás híre az erre a célra létrehozott hálózaton gyorsan elterjedt, ezért halványodó fényét több földi obszervatóriumból is sikeresen megfigyelték.

Az észlelések összevetése rámutatott, hogy az optikai tartományban nem volt nyoma a robbanásnak - azonban a röntgen- és ultraibolya hullámhossszakon jól látszott. Ebben közrejátszott, hogy az Univerzum tágulása miatt a távoli objektumok sugárzása "megnyúlik", azaz hullámhossza növekszik. Az eredetileg a látható tartományban elindult sugárzás a hosszabb infravörös hullámhosszakba tolódik. A hullámhosszak megnyúlása miatt az optikai tartományban az ultraibolyaként indult sugárzás jelenne meg - ezt viszont az ősi csillagközi hidrogéngáz elnyelte, így érzékelhető sugárzás nem marad az optikai tartományban.

A robbanás halványodó utófénylésének infravörös színképét az északi Gemini-teleszkóppal rögzítették. Ez alapján az esemény vöröseltolódása z = 8,2 volt, azaz majdnem 13 milliárd fényév távolságban történt. Az eseményre akkor került sor, amikor a Világegyetem kora mindössze 630 millió év volt - egytizede annak, mint napjainkban.

Forrás: Edo Berger, CfA

A Swift-műhold által rögzített gammavillanások távolság szerinti eloszlása, rajta a most megfigyelt GRB 090423 jelű eseménnyel, valamint az eddig azonosított legtávolabbi kvazárral és galaxissal (Edo Berger, CfA)

Ez tehát a jelenleg ismert legtávolabbi gammavillanás és egyben a legtávolabbi objektum. A korábbi rekorder egy 2008 szeptemberében azonosított gammavillanás volt, amely 190 millió fényévvel közelebb mutatkozott a most azonosítottnál. A megfigyelés jelzi, hogy néhány 100 millió évvel a 13,7 milliárd éve történt Nagy Bumm után már robbanó csillagok és utánuk visszamaradó fekete lyukak voltak a Világegyetemben.

 

 

Animáció egy hosszú gammafelvillanás keletkezésének modelljéről

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK