Talán mérsékeltebb világjárvány lesz

Hétfőn közölték az első eredményeket az új influenza A-vírus (H1N1) világjárványt okozó potenciáljáról. Az előzetes adatok alapján a vírus nem lesz annyira pusztító, mint az 1918-19-es spanyolnátháé, inkább az 1957-es ázsiai influenzához hasonlít majd - de az is körülbelül egymillió áldozatot szedett világszerte. Az eddigi elemzések alapján a fiatalok nagyobb veszélyben lehetnek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a mexikói egészségügyi hatóságok szakembereivel együttműködve brit kutatók összegyűjtötték a járványtani és genetikai adatokat az új influenza A-vírussal (H1N1) kapcsolatban, hogy meghatározzák a vírus fertőzési képességét és a járvány várható súlyosságát. A Science hétfőn közölte a tanulmányt (Pandemic Potential of a Novel Strain of Influenza A H1N1: Early Findings), amelynek főbb megállapításai a következők.

Az adatok jól illeszkednek egy világjárvány (pandémia) korai stádiumában várható adatsorhoz: a szakértők szerint az eddigi elemzések a vírus terjedési üteméről arra utalnak, hogy a nagy 20. századi járványokkal összemérhető világjárvány várható. Az adatok ezért alátámasztják a WHO döntésének megalapozottságát, amikor a riasztási szintet 5-ösre emelte a 6 fokozatú skálán.

A vírus Mexikóban 0,4%-os halálozási arányt ért el (minden ezer megbetegedésből 4 végződött halállal). Ilyen szempontból az 1957-es pandémia vírusához lehet hasonló. A kutatók a tanulmányban hangsúlyozzák, hogy 1957 óta a legtöbb országban jelentősen javult a közegészségügyi helyzet, és a világ most jobban felkészült egy járványra.

A járvány 2009. február 15-én indulhatott el Mexikóból. Április végéig körülbelül 23 ezer ember fertőződött meg az országban, és a betegség következtében 91 ember veszítette életét. Ezek az adatok azonban még bizonytalanok, így a halálozási arány a legvalószínűbbnek tartott 0,4%-tól lefelé és felfelé is eltérhet. A szezonális influenzatörzsek körülbelül 25 000 emberből követelnek egy áldozatot.

Az eddig észlelt továbbfertőzések száma is megerősíti a várható pandémiát: az új vírussal az emberek jóval nagyobb hányada fertőződhet majd meg, mint egy szezonális influenza esetén (ahol ez az arány 10-15%).

A mexikói La Gloria nevű faluban történt esetek alapján - ahonnan a vírus valószínűleg elindult - a gyerekek kétszer nagyobb eséllyel fertőződtek meg: 15 év alatt a lakosság 61%-a, 15 év felett 29%-a kapta meg a vírust. Ez arra utalhat, hogy a felnőttek már élveznek valamiféle védettséget (korábbi, hasonló vírustörzsekkel való találkozás miatt), de az is lehet, hogy a gyerekek viselkedése miatt (szorosabb testi érintkezés például játék alatt) terjed jobban körükben a kórokozó.

A fiatal népesség nagyobb arányú fertőzöttségét a napokban közölt amerikai adatok is megerősítik. 642 fertőzés 60%-a 18 évnél fiatalabbak körében történt (és csak 5%-a volt az 50 felettieknél). Két eset végződött halállal (azóta van egy harmadik is). A tanulmány a New England Journal of Medicine-ben jelent meg.

Neil Ferguson, a Science-ben közölt tanulmány egyik szerzője szerint "amit látunk, az nem egy szezonális influenzavírus, továbbra is aggodalomra ad okot, és majdnem bizonyos, hogy pandémiát vált ki". Az első elemzések azonban arra utalnak, hogy az új H1N1 vírus nem terjed olyan könnyen és nem olyan halálos, mint az 1918-19-es pusztító spanyolnátha-járvány vírusa, amely száz fertőzöttből egy embert ölt meg, és 20-40 millió áldozatot szedett a világon. Eddig sokkal inkább az 1957-es járványhoz hasonlít a helyzet, a fertőzések és a halálozások szempontjából is.

Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a fenti elemzések még nagyon koraiak, a vírus bármikor változhat, illetve az ősz beköszöntével pusztítóbbá válhat. Egyébként az 1957-es kórokozó, a Kínából indult "ázsiai influenza" (H2N2) is egymillió áldozatot szedett világszerte. Az új influenza A-vírus (H1N1) eddig mintegy 2400 megbetegedést okozott a világban, körülbelül 50 halálos áldozattal.

Közben elkezdődött az új típusú influenza vadvírusának Magyarországra érkezett mintájának vizsgálata. Az oltóanyag gyártására készülő cég szerint körülbelül három hónapig tartó vizsgálatok után lehet meg az oltóvírus, és kezdődhet el a nagyüzemi gyártás.