Századunk legnagyobb betegsége a klímaváltozás

820 millió ember egészségét a malária, 6 milliárdét a korábban érintetlen területeken is pusztító dengue-láz, 4 milliárd emberét pedig a nagyvárosok szegénynegyedeinek nyomorúságos körülményei veszélyeztetik a nem is olyan távoli jövőben. A klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés, élelem- és ivóvízhiány, betegségek és nyomor miatt századunkban egymilliárdnyian hagyják el hazájukat és keresnek új othont maguknak. Napjaink legnagyobb egészségügyi veszélyfaktorává kétségkívül a klímaváltozás vált - ez lehet az összegzése a világ egyik vezető egészségügyi szakfolyóirata és a University College London által napokban publikált jelentésnek, amely a globális fölmelegedés e század során várható egészségügyi hatásait veszi számba.

A becslések szerint a világ népessége az évszázad felére várhatóan eléri a 9,2 milliárdot

"Gyermekeink úgy fognak visszatekinteni azokra, akik nem vették elég komolyan a klímaváltozásban rejlő veszélyeket, ahogy mi gondolunk azokra, akik támogatták vagy csak nem ellenezték a rabszolgaság intézményét" - így jellemzi a klímaváltozás jelentőségét Anthony Costello professzor, a jelentés első szerzője. London legnagyobb, nemzetközi kutatások terén élen járó egyeteme és a világ egyik vezető egészségügyi szakfolyóirata, a The Lancet egészségügyi szakemberei, antropológusai, geográfusai, közgazdászai, mérnökei és filozófusai közreműködésével elkészült az az átfogó jelentés, amely a globális klímaváltozás várható egészségügyi hatásait tekinti át.

Meg kell értenünk, a klímaváltozás környezeti hatása sokkal súlyosabb annál, mint hogy a jegesmedvék alatt elolvad a jég. A fölmelegedés emberek milliárdjainak egészségét fogja súlyosan érinteni még a mi életünkben - mutat rá Costello.

Keserű jelen

A globális egészségügyi helyzet jelenleg is elkeserítő, a modern egészségügyi vívmányok, fejlesztések ellenére az egészségügy globálisan válságban van: 10 millió gyermek hal meg évente, több mint 200 millió 5 év alatti gyermek fejlettsége nem felel meg az életkorának, naponta 800 millió ember hajtja álomra a fejét éhesen, 1500 millió ember nem jut tiszta ivóvízhez. Sajnos már most elmondható, hogy 2015-re a legtöbb fejlődő ország nem fogja elérni a millenniumi fejlesztési célok egészségügyi célkitűzéseit - magyarázza a professzor.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a születéskor várható élettartam mellett egyéb mutatókkal is jellemzi egy társadalom egészségi állapotát. Ilyen mutató a születéskor várható élettartam korrigált változata, a várhatóan meg nem élt vagy betegségben eltöltött évek száma (Disability Adjusted Life Years, DALY's). A WHO adatai szerint a klímaváltozás például 2000-ben, tehát egyetlen év alatt 5,5 millió egészséges életévtől fosztotta meg az emberiséget. A globális helyzet persze e vonatkozásban is egyenlőtlen.

Ami a várható élettartamot illeti, Svédországban egy gyermek születésekor több mint 80, Brazíliában 72, Indiában 63, számos afrikai országban kevesebb mint 50 évnyi életre számíthat. Magyarországon 73,3 év a születéskor várható élettartam. A helyzet a várható egészséges életévek tekintetében az afrikai országokban hasonlóan drámai: a jelentés szerint a globális klímaváltozás miatt elveszített egészséges életévek száma Afrikában várhatóan 500-szorosa lesz az európainak.

Az ENSZ klímaváltozási testülete, az IPCC által 2007-ben közzétett optimista forgatókönyvek szerint az évszázad végére 2 Celsius-fokos, a legrosszabb kibocsátásnövekedéssel számoló szcenárió szerint 6 Celsius-fokos fölmelegedéssel kell számolnunk. Ahogy az idő telik, egyre inkább valószínűsíthető, hogy a 2007-ben vázolt kataszrofális, sőt még annál is rosszabb forgatókönyv van megvalósulóban - ezt erősítették meg a világ vezető klimatológusai az IPCC 2009 márciusában megtartott találkozóján, kiemelve: az emberiség egésze igen érzékeny még az enyhébb klímaváltozásra is, a szegény országok számára azonban különösen nagy veszélyt rejthet. A 2 Celsius-foknál nagyobb emelkedés nagy terhet ró majd a társadalmakra, ami földrajzi régiónként különböző módokon jelentkezik, de mindenképpen komoly egészségügyi problémákhoz vezet.

A globális hőmérséklet-emelkedés közvetlenül érinti majd az emberiség egészségét. Ki ne emlékezne a 2003-as európai hőhullámra, amely 70 ezer ember életét követelte? A nagyvárosokban élőke tekintetben még rosszabb helyzetben vannak, mivel az itt lakók nagy részénél már eleve fennáll valamilyen légzőszervi betegség. Az emelkedő hőmérséklettel várhatóan emelkedik a hőség okozta terhelés a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedőkön, ami a különösen meleg időszakokban a 2003-ashoz hasonló áldozatokkal járhat. A 2006-os kaliforniai hőhullám idején javarészt szívbetegekkel teltek meg a kórházak, a 2003-as németországi hőség alatt különösen megnőtt a légzőszervi betegségek miatti halálozások száma. Ráadásul a fejlődő országokban a városokban lakók száma 2030-ra várhatóan eléri a 4 milliárd főt (2005-ben 2,3 milliárd volt) - ez a rohamosan növő népesség egyre terebélyesedő szegénynegyedekben talál helyet. A megapoliszokban fokozottan érvényesül az úgynevezett hősziget-hatás: a nagyvárosok hőmérséklete magasabb, mint a vidéki lakóhelyeké. Az éves átlaghőmérséklet egy egymilliós nagyvárosban a statisztikák szerint 1-3 °C-kal lehet magasabb, mint a környező vidéké, éjszakénként a különbség akár a 12 fokot is elérheti - áll a jelentésben.

Milyen egészségügyi csapásokat hoz a 21. század?

A klímaváltozás legsúlyosabb következménye a víz- és élelmiszerbiztonság csökkenése, ami a jelenleginél még nagyobb tömegekben okoz alultápláltságot és a fertőzött víz okozta megbetegedéseket

Szudániak a kútnál

A haszonnövények jóval érzékenyebbek a klímaváltozásra, mint eddig gondoltuk - ismerik el a szakemberek. 1 Celsius-fokos változás 17%-os terméshozam-csökkenést okoz például az USA-ban termelt búza vagy a szója esetében. Az IPCC klímamodelljeit alapul véve a jelentés rámutat: szinte biztos, hogy az évszázad végére a trópusi égövben a gabonanövekedés időszakában a legalacsonyabb hőmérséklet magasabb lesz, mint az a legforróbb időjárás, amit 1900 és 2006 között mértek ugyanekkor. A jelentés arra figyelmeztet, hogy emiatt a rizs- és kukoricatermés a trópusi, szubtrópusi térségekben 20-40%-kal is csökkenhet.

Éhinség a szárazság miatt Afrikában

A terméskiesés miatt az élelmiszerárak az égbe szökhetnek. A jelentés szerint a 2008-as élelmiszerválságot követően több százmillióval növekedett az alultáplált, éhező emberek száma bolygónkon. A Földön ma mintegy egymilliárd ember küzd alultápláltsággal, s ez a helyzet India, Kína és más országok népességének növekedésével csak romlani fog. A felmelegedésnek ugyan egyes mezőgazdasági területek haszonélvezői lehetnek - ezek szinte mindegyike a gazdagabb, magas fekvésű országokban található, de talán Nyugat-Afrika számára is a Szahara zöldülését hozhatja a változás -, összességében azonban súlyos csapásokat hozhat a növénytermesztés, az erdőgazdálkodás, az állattartás, a halászat és a vízellátás területén - olvasható a jelentésben. Ha nem teszünk hatékony lépéseket, 2020-ra Afrikában 250 millióan szenvednek majd a vízhiány miatt, a az ivóvíz és a higiéniás ellátás hiánya nyomán emésztőrendszeri fertőzések és alultápláltság alakul ki - figyelmeztetnek a szakemberek. Már ma is igen súlyos a helyzet például Indiában Delhiben, ahol 15 millióan szenvednek komoly vízhiánytól - 300 kilométeres távolságból hordják ide a tiszta vizet. A körzet népessége 2025-re várhatóan meghaladja majd a 30 milliót.

Egyre gyakoribbá, egyre súlyosabbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, amelyek nyomán áradások és tömegeket érintő katasztrófák bontakoznak ki

 A Hanna-hurrikán okozta áradás Haitin 2008 szeptemberében

A szélsőséges időjárási jelenségek előfordulása az utóbbi 20 év alatt megduplázódott. A hatalmas viharok, ciklonok, pusztító hurrikánok összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékben sújtják a fejlődő országokban élő tömegeket. Az Egyesült Államok történetének legpusztítóbb hurrikánja, a Katrina 2005-ben 1850 életet követelt, míg a 2008-ban Burmában pusztító Nargis ciklon áldozatainak számát 150 ezerre teszik. Ráadásul a Föld 20 legnépesebb városa közül 13 tengerek, óceánok partján fekszik. A várható tengerszint-emelkedést a század végére 0,5-1,2 méterre teszik, ám akadnak olyan előrejelzések is, amelyek 5 méteres emelkedést prognosztizálnak.

Megváltozik a fertőzések terjedésének mintája

Kolerás beteg Zimbabwében

A melegebb időjárás összességében kedvez a fertőzéshordozó állatok szaporodásának, lerövidíti az élősködők kifejlődését, emiatt a malária, a rovarcsípések okozta agyvelőgyulladás, a dengue-láz a mainál nagyobb területek pusztít majd, ott is, ahol eddig ismeretlenek voltak ezek a betegségek. A jelentés a klímaváltozás miatt 2080-ra a jelenlegi 350-500 millión felül további 260-320 millióra teszi a maláriás megbetegedések számát.

A dengue-láz szintén érzékeny a klímaváltozásra. A betegség főként a városok rossz vízellátású területein pusztít - jelenleg évente mintegy 100 millió embert érint. 2080-ra akár 6 milliárd ember is ki lehet téve a dengue-láznak. A jelentés rámutat, hogy az óceánok, tengerek vízhőmérsékletének emelkedésével, az El Nino-jelenség intenzitásának növekedésével gyakoribbá válhat a kolera megjelenése is, mivel a gyakori planktonvirágzás táplálékul szolgál a betegség kórokozója, a Vibrio cholerae baktérium számára. Arra, hogy akár az influenza, akár a madárinfluenza terjedése közvetlen összefüggésben állna a fölmelegedéssel, nincsenek bizonyítékok - áll a jelentésben.

Drámaivá válhat a helyzet a nagyvárosok szegénynegyedeiben

Alkonyati fürdés Pekingben

A fejlődő országok többmilliós megapoliszaiban élők e városok népességének rohamos növekedésével fokozódó környezeti veszélynek vannak kitéve. A klímaváltozással járó környezeti katasztrófák, árvizek, földcsuszamlások és az ezek nyomán fellépő egészségügyi katasztrófák, járványok és balesetek egyre gyakrabban sújtják e túlnépesedett régiókat. A Földön ma 1,6 milliárd embernek nem jut áramellátás. Ennek hiányában ezeknek az embereknek nem jut biztos világítás, fűtés, nem biztosított a közlekedés, nem áll rendelkezésükre telefon, élelmüket nem tartósítja hűtőszekrény - ezek pedig mind egészégügyi kockázatot hordoznak. Áramellátás híján ezek az emberek az energiát a környezetükre és saját egészségükre egyaránt kockázatos módon szerzik be, ráadásul a tüzelő megszerzése a legtöbb szegény társadalomban a nők és a gyermekek feladata.

Megindul a klímavándorlás

Nyomornegyed Mumbaiban

A következő 30 év során a globális népességnövekedés szinte teljes egészét a fejlődő országok városai adják. A tengerparton fekvő területekről az emelkedő tengerszint miatt tömeges vándorlás indulhat meg - a jelentés adatai szerint több mint egymilliárd ember kényszerül elhagyni lakóhelyét. A klímaváltozzásal összeomolhat az Észak-atlanti-áramlás, ami Nyugat-Európára hidegebb teleket és forró nyarakat hozhat. Többmilliárdnyi ember lakóhelyét sújtja majd víz- és élelmiszerhiány, rosszul vagy egyáltalán nem működő közegészségügyi rendszer, megszaporodnak a fegyveres konfliktusok.

"A jelentéssel letettük a szükséges lépések alapjait. Meggyőződésünk, hogy a problémák kezeléséhez számos szereplő - egészségügyi szakemberek, kutatók, politikusok és civil szervezetek - bevonására van szükség. A globális klímaváltozás egészségügyi hatásainak átfogó kezelésére a következő évek során nemzetközi konferenciát hívunk össze, ahol feltétlenül számítunk a szegényebb országok jelenlétére. A találkozón mindenképpen a helyzet egyértelmű leírását, világos célokat, és számonkérhető megoldásokat kell megfogalmaznunk. A 21. században a nemzetközi egészségügy teljes megújulására van szükség, hogy enyhíthessük a klíamváltozás okozta veszteségeket" - fogalmaz Anthony Costello professzor.