Megkopasztott egerek visznek közelebb a kopaszodás magyarázatához

Japán kutatóknak sikerült meghatározniuk azt a gént, amely az egerekben a ciklikus szőrvesztést szabályozza. Mivel ugyanez a gén emberekben is előfordul, valószínűnek tartják, hogy az emberi kopaszodásért is felelős. A kutatók az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) legutóbbi számában közölték eredményeiket.

Normális esetben a szőr, illetve a haj a növekedésből, a nyugalmi szakaszból és a kihullásból álló ciklikus folyamaton megy keresztül, majd - ép szőrtüsző esetén - az egész folyamat kezdődik elölről. Tehát az emberi haj is folyamatosan megújul, ezért bizonyos mértékű hajhullás természetes. Kopaszodás akkor alakul ki, amikor a hajhullás mértéke meghaladja a hajnövekedését. Ilyenkor rendszerint a hajhagymák működése is károsodott.

Yumiko Saga, a misimai Nemzeti Genetikai Intézet emlősfejlődéstani részlegének a kutatója munkatársaival egy olyan egérvonalat hozott létre, amelynek egyedeiből hiányzott a Sox21 jelű gén. A kutatók azt tapasztalták, hogy a génhiányos egerek a világra jöttük utáni 11. naptól kezdve a fejüktől a farkuk irányába haladva fokozatosan kihullatták a szőrüket.

A 20. és a 25. nap között az egerek végül teljesen megkopaszodtak, még a bajszuk is kihullott. Érdekes módon néhány nap múlva elkezdődött az új szőrzet növekedése, de ezt újra fellépő fokozott szőrhullás követte. A ciklikus kopaszodás több mint két éven át - az egerek teljes élettartama alatt - folytatódott.

A kutatók fölfedezték, hogy a Sox21 gén a szőr (illetve a haj) fehérjéje építőkövének, a keratinnak a szintézisét szabályozza. Kimutatták, hogy a génhiányos egerekben csökkent mennyiségben fordul elő a szőrépítő fehérje a normális genotípusú egerekhez viszonyítva.

A genetikailag módosított egerekben megnagyobbodott a szőrtüszőhöz csatlakozó, zsírt kiválasztó faggyúmirigy, és a szőrvesztés ideje alatt megvastagodott a hámsejtréteg. A kutatók úgy vélik, hogy a Sox21 gén szerepet játszik azon őssejtek differenciálódásában, amelyek a szőrszál külső rétegét alakítják ki.

A kutatók ezután emberi bőrmintákat vizsgáltak meg, ahol megtalálták a Sox21 gén emberi megfelelőjét. A csoportnak sikerült megerősítenie, hogy a Sox21 kifejeződik az emberi hajszál külső rétegében (kutikulájában) is. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a Sox21 gén működése, illetve nem működése állhat néhány emberi kopaszodási jelenség hátterében.

Forrás: PNAS