Magyar kutatót ünnepel a Scientific American - interjú Nagy Andrással

2009.06.19. 12:54

Az egyik legismertebb amerikai tudományos-ismeretterjesztő magazin, a Scientific American minden évben elkészíti 10-es toplistáját azokról a kutatókról, akik a szerkesztőség szerint munkájukkal a legtöbbet tették az orvostudomány, a közegészség és a környezet védelmének érdekében. Idén Barack Obama és Bill Gates mellett egy magyar biológus, Nagy András is felkerült a listára. Rovatunk interjút készített a kutatóval.

A kiemelkedő kutatási teljesítményeket, innovatív eljárásokat, rendkívüli meglátásokat felsorakoztató Guiding Science for Humanity top 10-be bekerült Nagy András biológus jelenleg a torontói Mount Sinai Kórház vezető munkatársa.

Nagy azon kutatók közé tartozik, akik az elmúlt években alternatív módszereket fejlesztettek ki az embrionális őssejtekhez hasonló sejtek létrehozására. Mint arról részletesen olvashattak rovatunkban, Barack Obama amerikai elnök a közelmúltban oldotta fel azt a korlátozást, amelynek alapján az Egyesült Államokban nem lehetett embrionálisőssejt-vonalakat alapítani kormányzati forrásokból. A Bush-féle elnöki rendelet 2001 óta volt érvényben, és az elmúlt nyolc évben számos kutatócsoport próbált embrionális őssejteket készíteni - embriók nélkül.

Nagy és kollégái is érett, felnőtt sejtekből indultak ki a fenti cél eléréséhez, és a díj indoklása szerint mostanáig talán ők érték el a gyakorlatban leginkább alkalmazható módszert. Molnár Orsolya interjúja.

Egykor az ELTE Magatartásgenetikai Laboratóriumában dolgozott. Hogy jutott el innen az őssejtkutatásig?
Mint matematikus egyetemi hallgató kezdtem dolgozni Csányi Vilmos professzor laboratóriumában. Ott szereztem meg doktori és kandidátusi diplomámat. Majd a 80-as évek közepén a kandidátusi munkám vonalát követve, magatartásgenetikától független laboratóriumot létesítettem kísérleti embriológia területen. Ennek beindításában Csányi professzor támogatása nagyon fontos volt, és nagyra értékelem.  Modellállatként az egeret választottam. Ez egy nagyon izgalmas szakasza volt a pályámnak, hiszen ez a terület akkor még nem létezett a magyar kutatásban. Egy maroknyi tehetséges munkatárssal mindent nekünk kellett kitalálni, vagy külföldről behozni. Pontosan 20 évvel ezelőtt, 1989-ben a gödi kis laboratóriumban már embrionális őssejteket alapítottunk egérembriókból.

Mióta dolgozik Torontóban, hogyan került oda Magyarországról?
1989-ben meghívást kaptam Janet Rossant-tól, a Mount Sinai Kórház kutatóintézetének munkatársától két évre, mint vendégkutató. A két évből három lett, majd négy. Közben a diákjaim befejezték a diplomamunkájukat a magyarországi laboratóriumban, amit "távirányítással" és gyakori hazalátogatással vezettem. Majd megvettem a zongorát Anna leányomnak, ami nyilvánvaló jele volt annak, hogy megtaláltam a helyem Kanadában. A zongorát követte a professzori kinevezésem a Torontói Egyetemen, és a kutatói állásom véglegesítése az intézetben. Azóta is itt vagyok, közel 20 éve.

Áprilisban jelent meg egy cikkük a Nature-ben, mely szerint áttörést értek el a testi sejtek őssejtekké történő alakításában. Mi a módszerük lényege, s miben különbözik ez a korábbi próbálkozásoktól?  
Az eddigi hatékony módszerek vírusokat használtak az őssejtgének testi sejtekbe történő bevitelére. Ezek a beépülés helyén mutációkat okozhatnak más génekben, továbbá aktiválódhatnak azután is, hogy elvégezték a dolgukat és őssejteket hoztak létre. Ez a nem kívánt kifejeződés daganatokhoz vezethet. Mi mobilis DNS-elemeket, úgynevezett transzpozonokat használtunk vírusok helyett, amelyek könnyedén eltávolíthatók, miután a gének az őssejteket kialakították. Az eltávolítás olyan tökéletes, hogy semmi nyoma, például mutáció nem marad a gének beépülési helyén. Ez egy nagy lépésnek számít ezen őssejtek klinikai alkalmazásában.

Hogy látja az őssejt-terápia jövőjét? Melyek lehetnek az első betegségek, melyek kezelésében alkalmazható válik?
Az őssejteknek hatalmas jövőt jósolok olyan betegségek gyógyításában, amelyek sejtpusztulással járnak, például gerincvelősérülés, cukorbetegség, vakság, szív- és vérkeringési betegségek esetében. A lista hosszú. Ezek jelenleg gyógyíthatatlanok.

Ön szerint milyen változásokat hozhat az őssejt kutatásban, hogy Barack Obama feloldotta az embrionálisőssejt-kísérletek kormányzati támogatására vonatkozó tilalmat az Egyesült Államokban?
Nagyon-nagyon örültem az elnökváltásnak az Egyesült Államokban. A tudomány nemcsak az emberiség javát szolgálja, hanem az egyetlen kiút a gazdasági válságból. Jó érzés intelligens vezető politikust látni egy ország élén, aki tudásalapú gazdaság megalakítását tekinti feladatának. Az őssejtkutatásnak ebben nagy szerepe van.

Mit gondol a világ másik felén már zajló őssejt-terápiákról?
Nagyon riasztó, veszélyes és erkölcstelen. Az emberek hiszékenységére épül, és egy maroknyi ember pénzéhsége van mögötte. Minden új terápiának szigorú vizsgálatokon kell átesni, mielőtt embereken alkalmazzák őket. A világ másik felén zajló őssejt-terápiák nem mentek át ezeken a vizsgálatokon, nem lehet tudni, hogy milyen veszélyekkel járnak. Én abban reménykedem, hogy azok a betegek, akik mégis igénybe veszik, csak a pénzüket veszítik el, nem pedig az életüket.

Tervezi-e, hogy visszajön Magyarországra?
Örömmel jövök Magyarországra előadásokat tartani, konferenciákon részt venni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK