A természettudományos oktatás a világon mindenütt gondokkal küzd, nem csak Magyarországon, noha hazánkban az átlagosnál súlyosabbak a problémák - hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke annak kapcsán, hogy kedden előadást tart Párizsban a világ akadémiáit tömörítő szervezet, az Interacademy Panel (IAP) e kérdésnek szentelt tanácskozásán.

A konferencia ötletével még 2008 októberében kereste meg a nemzeti akadémiák elnökeit az IAP vezetősége, amely levelében arra mutatott rá, hogy független tanulmányok sokaságának tanúsága szerint a világon a fiatalok többsége nem jut megfelelő természettudományos ismeretekhez. "A válság olyan mély, hogy erre minden országnak kell valamilyen választ adni" - jegyezte meg az MTA elnöke. Kifejtette, hogy bár a gondok globálisak, Magyarország valószínűleg sokkal súlyosabbak a problémák.
"Előadásomban azt emelem majd ki, hogy ennek a fő oka a természettudományos tanárképzés gondjaiban keresendő" - mondta az MTA elnöke, hozzátéve, hogy a 2009/2010-es tanévre egyetlen hallgató sem jelentkezett az ELTE fizikatanár-képzésére, de az egész országban sem haladja meg a jelentkezők száma a tíz főt. Ez a gond mára elérte a kutatóképzést, ahogy súlyos gondokat okoz a mérnökképzésben is. A jövendő mérnökök az iskolában nem mérnöki tudományokat tanulnak, hanem azok természettudományos alapjait sajátítják el. Alapos matematikai, fizikai, kémiai ismeretek nélkül nem válhat senki mérnökké.
"Ez még a művészetekhez legközelebb álló építészetre is igaz, az esztétikán túl az épületek funkcionális gépészeti megtervezését is el kell végezni, ami lehetetlen matematikai és fizikai ismeretek nélkül" - magyarázta Pálinkás József. Kifejtette: a szakemberek még mindig óvatosak a javaslatok megfogalmazásában, még mindig olyan "puha" válaszoknál tartanak, hogy érdekesebbé kell tenni az oktatást.
"Helyes, tegyük érdekesebbé a természettudományos tárgyak oktatását, de ne ringassuk magunkat illúziókba, hogy olyan érdekessé lehet ezt tenni, hogy versenyezni tudjon különböző szórakoztató műsorokkal. Nyilvánvaló, hogy a jelenleginél érdekesebbé kellene tenni, közelebb kell vinni a mindennapi élethez, de a színvonalból nem engedhetünk. Ha engedünk, akkor az már nem az a természettudományos oktatás lesz. Ezért én azt gondolom, hogy a piaci módszereket kell alkalmazni, ahol hiány van, ott növekszik az ár. Elmondom, hogy a megoldást a természettudományos tárgyakat oktató tanárok magasabb fizetésében látom. Ezzel a pályát újra vonzóvá lehet tenni, s akkor már lehet magasabb követelményeket támasztani, így elhivatott tanárok kerülnek a pályára" - mutatott rá Pálinkás József.
Emellett az is fontos, hogy a közvélemény értesüljön a tudományos pálya kínálta karrierlehetőségekről,a tudósok sikereiről, ennek bemutatása nem mindig megfelelő. Pálinkás József rámutatott, ebből a szempontból jó a Magyar Tudományos Akadémia Lendület elnevezésű programja, amely az idén hat kiemelkedő fiatal tudósnak kínál lehetőséget saját kutatócsoport megalapítására.
"A pályázaton nyertes fiatalok egyrészt jobb anyagi körülmények közé kerülnek, másrészt jelentős közfigyelmet kapnak. Ez a közfigyelem fontos elismerését jelenti annak a munkának, amelyeket az érintettek hosszú évek során befektettek a természettudományos pályán a siker reményében" - hangsúlyozta Pálinkás József.
Az 1993-ban létrehozott IAP mintegy 100 nemzeti tudományos akadémiát, valamint regionális és globális tudományos egyesületet tömörít. Alapvető célja, hogy felhívja a döntéshozók és a nemzetközi közvéleményt a globális problémák tudományos vonatkozásaira.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Jóval nagyobb lesz a Masat-2
A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.
Sikeresen vették a magyar műhold adását
A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el ...
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás ...
Mit bír el a jég?
Körülbelül félméteres jégvastagság kellett volna ahhoz, hogy a Balaton jegére merészkedő Hummerek a felszínen maradjanak. Mitől függ, hogy mekkora terhelést bír el a jég?
Mégis lehet iránya az evolúciónak
Az evolúcióbiológusok jelentős része úgy véli, hogy az evolúció iránya véletlenszerű, így például saját fajunk kialakulása is csupán az események vak játékának ...
Pár nap múlva indul az első magyar műhold
A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?
Magyarok nagy sikere a katasztrófákat felmérő elitklubban
Kedden írják alá Bécsben az ENSZ és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola közötti megállapodást, ami a magyarok eddigi munkájának elismerése katasztrófák felmérésében. A ...
Milyen az ikrek szerelmi élete?
Ikrek szívesen házasodnak ikrekkel, és ezek a kapcsolatok nagyon tartósak. Egypetéjű ikerfiúk gyakran szerelmesek ugyanabba a lányba, és a konfliktust sokszor úgy oldják ...
Mindent megmutat a levegőből a magyar fejlesztésű kamera
Saját fejlesztésű kamerával világviszonylatban is kiemelkedő részletességű felvételeket készít a levegőből két magyar fiatal. Noha külföldről nagy az érdeklődés a műszer ...
Farkasok támadtak postásokra száz éve Budapesten
Az 1912. február 4-én megjelent Pesti Hírlap szerint a farkasokat a szigorú tél űzhette a fővárosba. A havazás miatt a "mindig megbízható" omnibuszhálózat is ...
Miért hánynak egymásnak a vérszívó denevérek?
Az egymás segítését célzó viselkedés kialakulásának evolúciós mozgatórugói még ma sem teljesen tisztázottak. Debreceni kutatók nemrég tették közzé külföldi kollégáikkal ...
Így működik majd a kisbolygók elleni védőpajzs
Megalakult a veszélyes kisbolygók elleni védekezést előkészítő európai szervezet, a NEOShield. Egy látványos animáción egy földközeli kisbolygó "kivédését" követhetjük a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
A középosztály emeltyűje
Saját sikereként beszélt Orbán Viktor arról, hogy az EU fiskális paktumában nincs adóharmonizáció.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.