Megközelíthetetlenné válhat az ősi Selyemút

Hamarosan nem lehet majd átjutni a legendás Selyemút bejáratán. Chi-Yuen Wang, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) geológusának vizsgálatai szerint olvadó gleccserek fogják elárasztani az északi Selyemút egyik szakaszát, a Csilien-hegység és a Góbi-sivatag alacsony dombjai közt húzódó úgynevezett Hohszi-folyosót.

Ez a sors más, gleccserekhez közel eső száraz területeket is fenyeget. Az olvadó gleccserek nagy kiterjedésű áradásokhoz, majd azt követően még nagyobb szárazsághoz vezetnek majd - tudósít a New Scientist online kiadása.

A kínai Gansu tartományban található régió szélsőségesen száraz, az átlagos évi csapadékmennyiség mintegy 125 milliméter - mondja Wang, aki hidrológus is. A vízhiány azonban az utóbbi években kisebb probléma volt, mint azelőtt. Annak ellenére ugyanis, hogy az öntözés következtében jócskán csökkent a talajvíz szintje, 2003-ban újra emelkedni kezdett, 2005 óta pedig rendszeresen fordulnak elő áradások.

A kútvíz izotópos vizsgálata során a kutató megállapította, hogy az odajutott víz nagy része a környék olvadó gleccsereiből származik. Ez keveredett az esővel, amely az öntözőrendszerek párolgásából keletkezett.

Az a tény, hogy a magasabban fekvő területek csapadékmennyisége alig nőtt, arra enged következtetni, hogy a víz szinte kizárólag a gleccserolvadásnak köszönhető. A Csilien-hegységben a hőmérséklet az 1980-as évek óta évente 0,04 Celsius-fokkal emelkedik, a gleccserek helyenként akár hét méterrel is rövidebbek lettek egy év alatt. Az olvadó talaj lehetővé teszi, hogy az olvadéklé bejusson a talajvízbe, és keveredjen a források vizével.

Ezek a források tették lehetővé, hogy a Hohszi-folyósó öntözőrendszerek segítségével a régió éléskamrájává nője ki magát, és mintegy huszonhat millió embert lásson el ivóvízzel. A túláradó források komoly károkat okoznak: Csangje és Csiucsüan városokat az utóbbi években többször is elöntötte az ár.

A Hohszi-folyósó gleccsereinek nagyrésze - a szakértő számításai szerint - 2050-re eltűnik a folyosó környékéről, és addigra a régiónak át kell gondolnia, hogyan kezeli majd vízkészleteit.

A Selyemút

A Selyemút volt a világkereskedelem első nagy útvonala, amelyen a Kr. e. második évszázadtól több mint egy évezreden át szállították a karavánok Távol-Kelet legendás kincseit - selymet, porcelánt, nélkülözhetetlen fűszereket, drágaköveket, aranyat, különleges szövésű szőnyegeket - Európába. A kereskedelmi útvonal tárgyi emlékeit évszázadokkal később, 1906-ban a magyar kutató, Stein Aurél tárta föl.