"Én tényleg akarom ezt Uri, és nem érdekel, mennyibe kerül" - mondta állítólag Uri Gellernek a nemrég elhunyt Michael Jackson, aki a hírek szerint nagyon érdeklődött a klónozás lehetősége iránt. Milyen lenne az "új" Jackson, ha valakinek tényleg sikerülne lemásolnia?

Az elérhető hiteles információk szerint Jackson óhaja egyelőre nem teljesíthető: az ember esetében még senki nem képes a reproduktív célú klónozásra. Bár számos faj, köztük több emlős esetében (az első volt Dolly bárány) ez már megvalósult, még mindig nagyon nagy a hibaszázalék (98), így ezek nem is lennének etikus kísérletek (a jövőbe vetítve lásd Ripley hadnagy hét másik változatát). Nincs bizonyíték arra, hogy jelenleg bárki sikeresen próbálkozna, és a törvények is tiltják a reproduktív célú klónozást. Persze nem zárható ki, hogy titokban végeznek ilyen kísérleteket, viszont az ezekkel kapcsolatos hírverés jó pár éve elcsendesedett.
Mit tudunk ma az ember klónozásáról?
Mi az, ami az ember klónozásával kapcsolatban ma biztosan elmondható? Néhány országban (például Nagy-Britanniában) engedélyezik az úgynevezett terápiás klónozást. Ennek során azonban maximum két hétig lehet életben tartani az emberi embriókat, utána el kell őket pusztítani. A cél ebben az esetben az, hogy az embriókból olyan sejteket nyerjenek ki, amelyekből aztán embrionális őssejteket lehet tenyészteni, amelyek a jövő gyógyászatának egyik legnagyobb ígéretét jelenti (a velük kapcsolatos első emberi próbák idén kezdődnek). Az embriók elpusztítása miatt ezeket a kísérleteket viharos etikai viták kísérik.
Még nagyobb az ellenállás az ember reproduktív célú klónozásával kapcsolatban, bár kétségtelen, hogy lenne rá kereslet (házikedvencek klónozására már vesznek fel cégek megrendeléseket, körülbelül 50 000 dolláros értékben). Számos kutató egyetért abban, hogy ha sikerül áthidalni néhány alapvető biológiai problémát (például az apai és anyagi gének összjátékának hiánya, nagyobb rákkockázat, elkopott végű kromoszómák), akkor megvalósítható az "emberek feltámasztása".
Hogyan kellene klónozni Jacksont?
Hogy zajlana ez a folyamat? Mi történne, ha ezt például Jackson egyik sejtjével kísérelné meg valaki? Gyakorlatilag ugyanazt a módszert kellene alkalmaznia, amelynek segítségével Dollyt is létrehozták 1997-ben. Az eljárás lényege pontokba szedve a következő (lásd az ábrán is):

1. Egy petesejtet megfosztanak saját sejtmagjától, ezáltal eltávolítják belőle a genetikai állományt, vagyis a DNS-molekulákat.
2. Egy már differenciálódott testi sejtből - például Jackson egyik életben tartott sejtjéből -kiveszik a sejtmagot.
3. A testi sejt sejtmagját (vagy egy másik variáció esetében az egész testi sejtet) a magjától megfosztott petesejtbe ültetik be (illetve a két sejtet egyesülésre késztetik, elektromos áram segítségével).
4. Az eljárás során - ma még nem teljesen tisztázott módon - a testi sejt magjának genetikai órája "lenullázódik". Ez azt jelenti, hogy a DNS-állomány korábbi szelektív működése megszűnik, s elölről indulhat egy teljes organizmus fejlődése. A korábbi szelektív működésen azt kell érteni, hogy a DNS-állomány egykori tulajdonosa - a felhasznált testi sejt - működése során csak azokat a géneket használta, amelyek feladatának ellátásához kellettek, holott genetikai állománya az egész szervezet "tervrajzát" tartalmazta. Ez a testi sejt tehát már "szakosodott" volt egy adott feladatra - szakkifejezéssel egy differenciált sejtről volt szó. A petesejt sajtplazmájának környezetében azonban elvesztette ezt az elkötelezettséget.
5. A DNS-állománnyal ilyen módon ellátott petesejtet egy nő méhébe ültetik ("béranya"), amely aztán szerencsés esetben kihordja és megszüli az ebből fejlődő magzatot.
|
Mi történne a selejtes Jacksonokkal? Amíg állatkísérletekről van szó, addig a közvélemény nagyobb része nem tiltakozik igazán a reproduktív klónozás ellen. Elgondolni is rossz azonban, mi történne, ha az emberi klónozási kísérletek is hasonló hatásfokkal működnének. Mi történne a torzszülött csecsemőkkel? Eutanáziát alkalmaznánk, mint jelenleg az állatoknál? |
Milyen lenne az új Jackson?
Ha nagy szerencse folytán sikeres lenne a fenti procedúra (Dolly egyébként a 277. kísérletre született meg), akkor elvileg világra jöhetne az új kis Michael Jackson, aki genetikai szempontból teljesen azonos lenne "elődjével" (abban az állapotban, ahogyan az megszületett, mivel a szerzett tulajdonságok nem öröklődnek). Milyen gyerek lenne belőle?
Sokan azt gondolják, hogy a klón nem csupán genetikailag lesz azonos a klónozott személlyel, de pszichikailag, érzelmileg és mentálisan is (lásd például a kis Hitler felnevelésével kapcsolatos agyszüleményeket).
Tény, hogy a gének számos tulajdonságra hajlamosíthatják az embert, de ezek kialakulásában legalább ugyanilyen fontos a környezeti hatások szerepe is, amelyet most a legtágabb értelemben - a magzatot az anyaméhben ért hatásoktól a neveltetésen keresztül a társadalmi környezetig - kell értenünk. Lehetetlen olyan körülményeket rekonstruálni egy klón fejlődéséhez, amelyek pontosan másolják az eredeti példány környezetét. Ha a szülők genetikailag - és ezáltal persze külsőre - visszakaphatnák is elvesztett gyermeküket, egy teljesen új személyiség fejlődésének lehetnének szemtanúi. A klónozás tehát nem egyenlő a halhatatlansággal.

Ettől azonban az ember fogalma átértékelődhet, hiszen olyan alapvető és mindeddig természetesnek hitt dolgon lehetne átlépni, mint az ivaros szaporodás, s mindenen, ami ennek egyenes következménye: az anyán, az apán, kettejük génkészletének keveredésén, egy genetikai szempontból is minőségileg új egyed létrehozásán. Az emberek többsége ma még tiltakozik e természet ilyen mértékű "megerőszakolása" ellen, de ne felejtsük el, hogy húsz évvel ezelőtt a ma már rutinszerűen alkalmazott mesterséges megtermékenyítés az USA legnagyobb részében tiltott dolog volt, a szívátültetés lehetősége pedig egyenesen horrornak számított.
Sokak szerint a klónozás használata is egyéni döntés lesz, amibe nem szólhat bele a politika, a vallás vagy az etikusok. Ha az eljárás már ott tartana, talán Jackson lett volna (lenne?) az első fizető ügyfél. Az elérhető információk alapján azonban jelenleg csak arra van lehetőség, hogy lefagyasszák néhány sejtjét, amíg a technika felzárkózik az igények mellé.
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer
A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya ...
Csak vonszolták magukat az első kétéltűek
3D-s számítógépes modellekkel sikerült feltárni, hogyan illeszkedtek egymáshoz az első kétéltűek csontjai, és miként mozgathatták az állatok végtagjaikat. Ez lehetővé ...
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények ...
Így startolt az új amerikai űrhajó
Magyar idő szerint 9.44-kor startolt a Dragon nevű új amerikai űrhajó. Az indítás rendben zajlott, az űrhajó 10 perccel a start után Föld körüli pályára állt.
Új rákkezelést fejlesztenek Debrecenben
A nem osztódó, azaz szunnyadó őssejtekre csak kis mértékben hat a daganatkezelésként alkalmazott sugár- vagy kemoterápia. Sokkal hatékonyabb lehetne a kezelés, ha a ...
Hogy állunk az örök fiatalság keresésével?
Megéli-e egy most született ember a 150. születésnapját? Az antiaging, az öregedésgátlás az egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási terület és iparág napjainkban. Mi ...
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal ...
Most az egyszer keljen korán, vagy aludjon száz évet!
A ma élő emberek utolsó alkalommal láthatják a Vénuszt, amint elhalad a Nap korongja előtt. A ritka csillagászati jelenséget Magyarországon június 6-án kora reggel lehet ...
Így ivott kávét egy teljesen lebénult nő
Első ízben sikerült megvalósítani olyan agy-számítógép összeköttetést, amelynek segítségével egy több éve lebénult személy sikeresen vezérelt egy robotkart. A karral ...
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Túl sokat kér Navracsics
Keményebb ítéleteket várna a bíróságoktól az igazságügyi miniszter. A Cozma ügy miatt elégedetlen.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.